OBA és BEVA, mint védőhálók – vajon ismerik-e az ügyfelek a bennük rejlő lehetőségeket?

Kovács Roland (2019) OBA és BEVA, mint védőhálók – vajon ismerik-e az ügyfelek a bennük rejlő lehetőségeket? Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

PDF kovács_roland_2019jan.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (5MB)

Absztrakt (kivonat)

Napjainkban nagyon sok kérdés merül fel egy-egy emberben, amikor arról van szó, hogy megtakarított pénzét milyen intézménynél helyezze el, amennyiben rendelkezik ilyennel. Sok dolgot kell mérlegelni, és a gyorsan változó gazdasági környezetben sokszor nehéz kiigazodni, hogy mely szempontot vegyük elsőként figyelembe. Akárcsak az élet minden területen, a befektetéseknél is kéz a kézben jár egymással a kockázat és az elérhető haszon, ami jelen esetben a profitot jelenti. Kérdésként merül fel rögtön minden befektetőben, hogy van-e valami biztosíték arra, hogy a nagy nehezen megszerzett vagyon önhibánkon kívül, külső tényezők hatására esetleg „eléghet-e”, vagy van valami szervezet, intézmény, ami garantálni tud számunkra egy minimális biztonságot. Ha igen, miként és hogyan végzik tevékenységüket, kit védenek, és mik azok a termékek, amelyekbe biztonsággal fektethetjük vagyonunkat. A magyarországi banki és befektetői rendszerben bizony működnek a fent leírt szervezetek, amelyek működése, története és az emberekben kialakított képe jelenti dolgozatom középpontját. A dolgozat aktualitását az adja, hogy az elmúlt években a banki és befektetői botrányoktól volt hangos a média, és egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a védelmi eszközök, amelyeket a befektetők igénybe tudnak venni, azért, hogy a befektetett pénzük – esetlegesen a már elért hozam is – biztonságban legyen. Az olvasó elsőként képet kaphat a jelenlegi befektetési trendekről, és az éppen elérhető megtakarítási konstrukciókról. Részletesen megismerheti a befektetési döntési folyamat lépéseit, ahol a különböző szakaszok lépésről lépésre be vannak mutatva. A szakdolgozat további részeiben az OBA és BEVA intézményekről kaphat az olvasó részletes bemutatást. Mindkét szervezet esetében a bemutatás a történeti kialakulással kezdődik. Itt részletesen kifejtésre került, hogy milyen fontos állomásai voltak a szervezetek jelenleg működő formájának kialakulásában. Az ezután következő, az OBA és BEVA működését bemutató fejezetek képezik dolgozatom fő alappilléreit. Úgy gondolom, hogy az olvasás közben sok olyan részletet meg lehet ismerni a két védőháló működéséből, amivel minden befektetőnek teljes biztonsággal tisztában kellene lennie. Ezen ismeretek elengedhetetlenek a befektetési döntések meghozatalakor, mégis sokan vannak, akik csak a szervezetekről hallottak, a kártalanítási és működési részletekről egyáltalán nem tudnak. Pozitívumként említhetem meg, hogy jelentős erőfeszítések vannak a pénzügyi tudatosság növelésére, mind a kormányzati, mind a pénzügyi intézményrendszer képviselői részéről, amelyekben meghatározó szerepet kap a betét- és befektetővédelmi intézmények bemutatása, megismertetése. Részletesen áttanulmányozva az OBA által kiadott éves jelentéseket, sok érdekes információra tehet szert az olvasó a kártalanítási eljárásokkal, és komplexen az OBA működésével kapcsolatban. A szakdolgozat egyik legérdekesebb része véleményem szerint a Quaestor Zrt. 2015-ös botrányának bemutatása. A szakirodalom, amit felhasználtam hozzá, nagyon részletesen taglalja azokat a lépéseket, amelyek a pénzügyi csődhöz vezettek egészen az 1990-es évek végétől. A nemzetközi kitekintés során érdekes információ, hogy a többi országban, hogyan és miként működnek a befektető védelmi intézmények. Megállapíthatom azt, hogy hazánk védelmi rendszere meglehetősen összetett és sokrétű a többi országét tekintve. Végül, de nem utolsó sorban összegzést kaphat az olvasó a primer kutatásom főbb eredményeiről is. A kérdőív összetettsége és a hólabda módszer használata ellenére úgy vélem, hogy a 206 kitöltő megfelelő a részletes elemzéshez. Fontos kiemelni, hogy a kitöltők közül elsősorban a fiatalabb generációt sikerült elérnem az internethasználat miatt, azonban voltak papíralapú kitöltések is az idősebb generációktól. Pozitívumként említeném meg azt a kitöltésekkel kapcsolatban, hogy a kitöltők nagy része pénzügyileg jól informáltnak vallja magát, és nagy részük hallott már a magyar befektető védelmi intézményekről. Némileg árnyalja a képet az, hogy a részletes ismereteket hiányosnak mondanám a kitöltők körében. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy egy-egy befektetési döntés meghozatalakor nagyon fontosnak tartják a védelmi háló meglétét, és a befektetések nagy többsége OBA, BEVA vagy állami védelmet élvez. Szerencsére csak kis arányban került sor a múltban kártérítési eljárásra a válaszadók körében, azonban azok nagy része sikeresen zárult. Kivételként kell megemlíteni a Quaestor botrány károsultjait, ők szenvedték el a legnagyobb veszteséget a kártérítések során. A felállított kezdeti öt hipotézis közül négyre sikerült választ kapni a statisztikai elemzések és összefüggések segítségével, ezt mindenképpen sikernek tekintem. Az ötödik hipotézisre azonban nem kaptam az elemzések segítségével sem egyértelmű választ, ám ez sem rossz, mivel konkrét, további kutatási irányokat határoz meg a részletek feltárásához.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Tanszék

Pénzügy és Gazdálkodás Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy Mesterszak

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Országos Betétbiztosítási Alap, Befektető-védelmi Alap, ügyfélkapcsolat - ügyfélszolgálat - vevőszolgálat, befektetés, kártérítés, lakossági megtakarítás, betétbiztosítás
Felhasználói azonosító szám (ID):	Góczán Judit
Rekord készítés dátuma:	2019. Jan. 14. 10:38
Utolsó módosítás:	2019. Jan. 14. 10:38

Actions (login required)

Tétel nézet