A projekt controlling működtetésének feltételei és módszertana A projekt controlling működésének relevanciái a hazai és Európai Unió által finanszírozott projektek megvalósításában

Szijártó Rita (2018) A projekt controlling működtetésének feltételei és módszertana A projekt controlling működésének relevanciái a hazai és Európai Unió által finanszírozott projektek megvalósításában. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

[thumbnail of A projekt controlling működtetésének feltételei és módszertana_Szijártó Rita_UBHFM0.pdf] PDF
A projekt controlling működtetésének feltételei és módszertana_Szijártó Rita_UBHFM0.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (684kB)
[thumbnail of 7.-szamu-melleklet_Nyilatkozat-sajat-munkarol_SZR_UBHFM0.pdf] PDF
7.-szamu-melleklet_Nyilatkozat-sajat-munkarol_SZR_UBHFM0.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (172kB)

Absztrakt (kivonat)

A magyar gazdaság meghatározó szegmensét képviselő KKV szektor vállalkozásfinanszírozási lehetőségei korlátozottak, különösen a mikro- és kisvállalkozások esetében nehéz a sorsfordító beruházások, fejlesztések tekintetében a forrásteremtés. A hazánkban először a 2004-2006-os programozási időszakban elérhető, Európai Unió által biztosított, többek között vállalkozásfinanszírozási célú vissza nem térítendő támogatás kiugrási lehetőséget jelentett a vállalkozóknak: kapacitásbővítő beruházások, eszközbeszerzés, IKT fejlesztés, humán erőforrás fejlesztés, K+F projektek valósulhattak meg azóta pályázati forrásból. Nem minden esetben zárulnak azonban szerencsésen a beruházások, még a legszigorúbban menedzselt pályázatok esetében sem. Az okok sokfélék, eredhetnek a vállalkozások stratégiai és operatív tevékenységét megalapozó tervek, koncepciók hiányából, a projekt előkészítésének hiányosságaiból, a projekt menedzsment tevékenységeinek hibái vagy hiánya okán, de okozhatja a projekt bukását a pályázat megvalósítását követően elvárt indikátorok nem teljesítése is. Ezen hiányosságok nem csak a pályázatok meghiúsulását eredményezhetik, a működést megalapozó koncepciók hiánya, a menedzsment hiányos alkalmazása a vállalkozások fejlődésének gátjai is egyben. Munkám 22 éve köt a KKV szektorhoz, ebből 9 éve foglalkozom pályázatírással és projekt menedzsmenttel, a fenti problémákkal mindennapi munkám során találkozom. Sokat gondolkodtam azon, hogy miként lehet mentesíteni a vállalkozásokat a fenti problémák továbbgyűrűző hatásaitól, annak érdekében, hogy a megvalósuló fejlesztések eredményei hosszú távon is hasznosulhassanak, a pályázatokban elvárt hatásindikátorokat is teljesítve. Meggyőződésem szerint a KKV szektor mikro- és kisvállalati szegmensének problémáját megoldhatná a projektmenedzsment és projekt controlling eszköztárának alkalmazása a vállalkozások mindennapos, projektalapon értelmezhető tevékenységellátása során, melyhez a szükséges feltételek rendelkezésre állnak. Szakdolgozatom megírásával célom ennek alátámasztása, amelyet az alábbi két hipotézis igazolására építettem: - a controllingrendszer működtetéséhez szükséges feltételek mindenütt rendelkezésre állnak, - a pályázatok során alkalmazott projektcontrolling változatlan formában adaptálható a pályázatokon túl, a mindennapi működés (projekt alapú) folyamataiban. A feltételezéseim helytállóságának vizsgálatát kizárólag a KKV szektor mikro- és kisvállalkozásai esetében vizsgálom. Dolgozatomat a projekt, controlling és projekt controlling fogalmi alapjainak tisztázásával kezdtem. Hipotéziseim igazolására két utat választottam: - első lépésként tanulmányoztam a vállalkozásfejlesztési pályázatok jogi és szakmaspecifikus dokumentációs hátterét, az eljárásrendi oldalról megközelítve a feltevések helyességét. - második lépésként egy valós pályázatot, mint esettanulmányt értékeltem, azt vizsgálva, rendelkezésre álltak-e a projektcontrolling működésének feltételei, melyek voltak a projektben a menedzsment és controlling erősségei, gyengeségei, milyen módon hatottak a megvalósításra a projektcontrolling esetleges hiányosságai. Célom az volt, hogy elméleti, eljárásrendi vizsgálat következtetéseit alátámasszam. Az esettanulmány kiértékelése során tapasztalt kollégáim állásfoglalását is kikértem, annak érdekében, hogy összegző megállapításaim ne egy projekt tapasztalatából, vagy kizárólag saját egyoldalú nézőpontomból táplálkozzanak, és elkerülhessem az általánosítást, egysíkú látásmódot. Az eljárásrend tanulmányozása során megállapítottam, hogy a tanulmányaim során megismert projekt életciklus szakaszok, illetve a pályázatok megvalósítási folyamatának szakaszai kis eltéréseket mutatnak, tevékenységtartalmukban azonban nagyrészt megegyeznek. Az elemzéseim során a pályázati projektek eljárásrend szerint elvárt projektmenedzsment és projekt controlling elemeit vettem számba, vizsgálva azok teljeskörűségét. A projekt előkészítés szakaszát vizsgálva kiderült, hogy az alkalmazandó menedzsment és controlling eszközök vonatkozásában nem homogén az egyes pályázatok kritériumrendszere, ami a következtetések óvatos kezelésére intett. Feltételezve, hogy a pályázat teljeskörű előkészítési dokumentáció benyújtását várja el, a projekt controlling eszköztár legszélesebb körének alkalmazását a pályázatok előkészítési szakaszában figyelhetjük meg. A projekt végrehajtási szakaszának controlling eszközei között nagyon fontos eltérésre lettem figyelmes: a költség-idő-minőség tényezők egyensúlyának fenntartására való törekvésen és az ehhez kapcsolódó terv-tény értékeléseken, eltérésvizsgálatokon túl nem foglalkozik egyéb, az eredményt befolyásoló tényező vizsgálatával, nem figyeli és így nem is veszi figyelembe a külső környezeti változásokat. A projekt zárás fázisában pedig – időbeli korlátja eredményeként – tevékenysége már nem terjed ki a vállalkozásfejlesztési pályázatokban általában elvárt hatásindikátorok teljesítésének módjával. Értékelésem szerint ezen hiányosságok a pályázati projektek fejlesztéseinek hosszú távú eredményességét veszélyeztetik, így ezen elemzésem eredményeként arra a következtetésre jutottam, hogy 2 hipotézisem csak bizonyos kiigazításokkal fogadható el, tehát a projektmenedzsment és projekt controlling módszerei és eszköztára a pályázatokban alkalmazott módon – módosítás nélkül – nem alkalmazható a vállalkozások mindennapi tevékenységei végrehajtásában. A valós pályázat vizsgálata során leginkább arra kaptam választ, hogy a controllingrendszer működésének feltételei mennyire állnak rendelkezésre a vizsgált pályázatban. Elemzésem tárgyaként – az átláthatóság érdekében – egy egyszerű IKT fejlesztési pályázatot választottam, amely nem csak hogy a projektmegvalósítást tekintve zárult le, de a fenntartási kötelezettség 3 évén is túl van, így a projektben végzett fejlesztések hatásai is értékelhetők. A projektválasztás eredményeként számos hibára, hiányosságra rá tudtam világítani, jó példa volt arra, hogy megalapozottsági problémák, menedzsment hiányosságai, és a vállalkozás pályázat utáni életútjának tervezetlensége miként vezetnek egy egyébként nehézségek árán, de megvalósított pályázatnál a fenntartási idő zárásával mégis bukáshoz, visszafizetési kötelezettséghez. Az esettanulmány konklúziói tehát nem csak a 2. hipotézisemet erősítették meg, de a controlling működési feltételeinek vizsgálatakor erősen megkérdőjeleződött számomra állításom helyessége. Annak megítélésére, hogy a pályázati rendszerben alkalmazott projektmenedzsment és projekt controlling adaptálható-e a mindennapi tevékenységekbe, lehet objektív választ adni. Arra, hogy a controlling rendszer működési feltételeit mennyiben tudja prezentálni a KKV szektorban a mikro- és kisvállalkozói kör, a nagy szórás miatt nehéz vállalkozás. Összefoglalásomban a hipotéziseim helytállóságát értékeltem: eszerint mindkét állításomban kiigazítások szükségesek azok helytállósága érdekében. A kiigazítások megjelölése mellett javaslatot tettem arra, miként lehetne a szektorban a controlling rendszer működési feltételeinek megteremtését támogatni. Mivel a mindennapokban menedzsment szemlélettel tevékenykedem a projektekben, és – az irányító hatóságok ilyen elvárása híján controlling tevékenységet a terv-tény adatok elemzésén, értékelésén és korrekciós intézkedéseken túl nem végzek, egyes megállapítások számomra is meglepő felismerésként szolgáltak, amelyeket jól fogok tudni hasznosítani munkámban.

Magyar cím

A projekt controlling működtetésének feltételei és módszertana A projekt controlling működtetésének relevanciái a hazai és Európai Unió által finanszírozott projektek megvalósításában

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

BGE Pénzügyi és Számviteli Kar Továbbképzési Központ

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Controlling szakközgazdász

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Ilyés Csaba
Belső
főiskolai docens
Debreczeni-Csordás Nikolett
Külső
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: záródolgozat
Kulcsszavak: Controlling, projekt controlling, Projekt, Projekt menedzsment, Európai Uniós pályázatok
Felhasználói azonosító szám (ID): Szijártó Rita
Rekord készítés dátuma: 2018. Dec. 17. 14:24
Utolsó módosítás: 2018. Dec. 17. 14:24

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet