Szelektív hulladékgyűjtő rendszer logisztikai szmpontú tervezése a Bgf Külkereskedelmi Karának épületében

Balogh Adél (2015) Szelektív hulladékgyűjtő rendszer logisztikai szmpontú tervezése a Bgf Külkereskedelmi Karának épületében. Külkereskedelmi Kar.

PDF Szelektiv gyujtes log szempontu tervezese - Balogh Adel.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom témájául a szelektív hulladékgyűjtés rendszerének logisztikai szempontú megtervezését választottam a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának épületében. A témaválasztásomat az indokolja, hogy 2015. január 1-től jogi szabályozás miatt a Kar épületében is be kell vezetni a szelektív hulladékgyűjtést. Mivel pedig ez egy komplex rendszer, melyben a hulladék, valamint a kapcsolódó információk áramlása történik, ezért fontos logisztikai szempontokat is figyelembe venni a tervezésekor. Dolgozatom célja egyrészt a rendelkezésemre álló adatok alapján egy működőképes és megvalósítható terv készítése a szelektív hulladékgyűjtő rendszerre vonatkozóan, másrészt pedig annak a bemutatása, hogy egy rendszer megtervezése mennyire komplex feladat, és hogy a logisztika szerepe mennyire jelentős annak kialakításában és működtetésében. A tervezés komplexitása annak ellenére is érzékelhető, hogy nem a Karhoz tartozó összes épületben, és nem az összes szelektíven gyűjthető hulladékfajtára tervezem meg a rendszert, csak az oktatási épületben a papír, műanyag, fém, és üveg hulladékok esetében. A dolgozatom I. II. és III. részeiben a témához kapcsolódó elméletet mutatom be, vagyis ismertetem a rendszer és a rendszertervezés fogalmát, továbbá bemutatom azokat a logisztikai ismereteket, amelyek szükségesek egy rendszer megtervezéséhez. Ezek után a szelektív hulladékgyűjtéshez kapcsolódó főbb fogalmakra és folyamatokra is kitérek a dolgozatomban, a kapcsolódó inverz logisztikai tevékenységekkel együtt, mely tulajdonképpen összeköti a rendszerismereteket a szelektív gyűjtés témakörével. Végül pedig ismertetem, hogy a szelektív hulladékgyűjtő rendszer megtervezésekor milyen tényezőket, és milyen logisztikai szempontokat kell figyelembe venni, mely alapján a IV. és V. részben a Külkereskedelmi Kar esetében, a jelenlegi hulladékgyűjtő rendszerhez igazodva javaslatot teszek a szelektív gyűjtőrendszer intézményen belüli logisztikai kérdéseivel kapcsolatban. Azaz meghatározom, hogy hova, milyen hulladékot gyűjtő, milyen anyagú, milyen jelölésekkel ellátott és mekkora méretű gyűjtőedény szükséges. A dolgozatom legvégén pedig elvégzem az általam tervezett rendszer értékelését SWOT analízis segítségével. Kutatásom alapjául egyrészt a témában releváns szakirodalom, valamint jogszabályok szolgálnak, továbbá a Karon a hulladékkérdésekkel foglalkozó Műszaki Csoporttól, valamint más funkcionális- és szervezeti egységektől kapott adatok, információk, valamint a többéves főiskolai tartózkodásom során szerzett tapasztalatok. A Kar esetében a szelektív gyűjtőrendszerben kétféleképp áramlik a hulladék. Először is az intézményen belül az érintettektől össze kell a hulladékot gyűjteni gyűjtőedényekben, majd azokat egy intézményi ideiglenes tárolóban elhelyezni. Ezt a Kar által szerződtetett takarító vállalat végzi el, és a tervezésem is erre a folyamatra irányul. Utána ezekből az ideiglenes tárolókból a Kar segédmunkásai elviszik a hulladékot az iskola által szerződtetett hulladékkezelő, vagyis a Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt. tulajdonát képező külső konténerekbe, amelyeket a közszolgáltató ürít rendszeres időközönként. Egyelőre ez egy kommunális, öntömörítő konténer. Az intézményen belüli áramlási folyamatok, és az azokhoz szükséges eszközök, vagyis a gyűjtőedények meghatározásához fel kell mérni, hogy a Karon milyen jellegű hulladék keletkezik, hol és milyen mennyiségben. Kutatásaim alapján elmondható, hogy a Kar épületében összetétele alapján egyrészt heterogén hulladék termelődik a főiskolán megfordulók életviteléhez kapcsolódóan, ez főként műanyag és fém, valamint papírhulladék. Másrészt nagyobb mennyiségű, homogén hulladék is keletkezik a funkcionális - és szervezeti egységek szakmai tevékenységei folytán, ide leginkább a könyvtár és a nyomda által termelt papírhulladék tartozik. Ez utóbbit az egyes egységeknek saját úton kell gyűjteniük és üríteniük, így az intézményen belüli szelektív gyűjtőrendszer tervezésekor nem szükséges figyelembe venni. Az általam készített tervjavaslat a mindennapi tevékenységekhez kötődő hulladékok gyűjtésére vonatkozik, ezáltal leginkább a közösségi tereket vizsgálom. Legnagyobb mennyiségben ilyen jellegű hulladék ott keletkezik, ahol a rendszer résztvevői hosszabb időt töltenek el, így a tantermek folyosóin, a pihenésre, tanulásra kialakított terekben és a forgalmasabb útvonalakon. A gyűjtőedényeket éppen ezért ezekre a területekre koncentrálva kell elhelyezni. A hulladékok összetételét tekintve, az otthonról hozott termékeket leszámítva a kari büfékben, különféle automatákból, és az oktatási tevékenységhez köthetően leginkább műanyag/fém gyűjtésére van szükség – e kettőt az FKF Zrt. egyben gyűjti -, valamint papírra. Üveg hulladék szinte egyáltalán nem keletkezik a Karon, ezért üveg hulladék gyűjtésére nem javaslok edényt kihelyezni. Az elhelyezés során fontos az, hogy ahol van szelektív gyűjtőedény, ott legyen kommunális is, és legalább annyi vegyes gyűjtő legyen, mint ahány szelektív, továbbá a kihelyezéskor figyelembe kell venni az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot is. Ami a gyűjtőket illeti, figyelembe véve különféle szempontokat, például az árérték arányt, amit egyszeri beszerzési költségre, tisztíthatóságra és tartósságra bontottam, továbbá a jelölhetőséget, esztétikusságot, használhatóságot és a választékot, beszerezhetőséget, a műanyag anyagú, billenőfedeles megoldást tartom a legjobb választásnak. Fontos szerepe van a rajtuk elhelyezett jelölésnek is, amelynek magyarul és angolul is egyértelműen meg kell határoznia, hogy milyen típusú hulladék gyűjthető bennük, továbbá utalnia kell a jelölésnek a hulladék elhelyezésének módjára is. Az egységesen elfogadott színjelzéssel is egyértelművé kell tenni, hogy az adott edényben milyen hulladék gyűjthető, tehát a papír gyűjtőn kék, a műanyag gyűjtőn sárga, a kommunális gyűjtőedényen pedig fekete színjelzést kell alkalmazni. A hatékony gyűjtés érdekében az adott gyűjtőedényben a jelölés színének megfelelő színű szemeteszsák elhelyezését javaslom, mert így az intézményen belüli átmeneti tárolóhelyről – ahol szintén külön edényekben kell a zsákokat gyűjteni – hibamentesen helyezhető el a szelektíven gyűjtött hulladék a külső konténerekben. Ami pedig a gyűjtők méretét illeti, a legkisebb, kb. 10 literes gyűjtők elhelyezése kizárólag a mellékhelyiségekben célszerű, a különféle helyiségekbe – a tantermek kivételével – 30-35 literes kukát javaslok, a folyosókra, közösségi terekbe pedig 50 litereset. A javaslattételkor valamelyest alkalmazkodtam a jelenlegi kukák anyagához, ami a műanyag, valamint méretéhez, ami az egyes esetekben megegyezik az előző bekezdésben javasolt méretekkel, ugyanakkor igyekeztem a jelenlegi rendszert kritikusan megvizsgálni, és a szükséges esetekben módosításokat javasolni benne. Összességében az általam tervezett rendszer rugalmas, és a kari költségvetéshez mérten ésszerűen megvalósítható, valamint bővíthető is, azonban a sikeressége nemcsak a körültekintő logisztikai szempontú tervezésen, hanem a rendszer résztvevőinek megfelelő oktatásán és motiválásán is múlik.

Magyar cím

Szelektív hulladékgyűjtő rendszer logisztikai szempontú tervezése a BGF Külkereskedelmi Karának épületében

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Ügyletek és Logisztika Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Szelektív hulladékgyűjtés, Logisztika, BGF Külkereskedelmi Kar
Felhasználói azonosító szám (ID):	Hegedűsné Orbán Éva
Rekord készítés dátuma:	2015. Aug. 24. 08:25
Utolsó módosítás:	2016. Feb. 16. 09:32

Actions (login required)

Tétel nézet