A Horizont 2020 program, fókuszban a KKV-kat támogató eszközök

Mócza Eszter (2014) A Horizont 2020 program, fókuszban a KKV-kat támogató eszközök. Külkereskedelmi Kar.

PDF Mócza Eszter szakmai dolgozat A Horizont 2020 program fókuszban a KKV-kat támogató eszközök (1).pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

2010-ben, Európa a Világ gazdasági versenyében való egyre nagyobb lemaradásának hatására, kontinensünk társadalmi, gazdasági, környezeti problémáit megcélozva kidolgozásra kerültek az Európa 2020-as célkitűzések a foglalkoztatás, K+F ráfordítás, oktatás, éghajlatváltozás és energia, szegénység és társadalmi kirekesztés témákat illetően. A számszerű célok eléréséhez uniós és tagállami szintű összefogásra van szükség, ezért tagállamonként az adott ország jelenlegi gazdasági és társadalmi mutatóira alapozva vállalásokat fogalmaztak meg a közös célok eléréséhez. Az Európa 2020 célkitűzések elérését hatékonyabban segítő EU-s finanszírozási alapú pályázati rendszert dolgoztak ki, ami a Horizont 2020 név alatt egy csokorba rendezi a KFI tevékenységeket ösztönző pályázatokat, és minden eddigi KFI ráfordítást meghaladó finanszírozási alapot fordít a sikeres pályázók támogatására. A Horizont 2020 összefogja az FP7, CIP, EIT programokat kiküszöbölve a programok átfedéseit és egyéb problémáit. A program kidolgozásának központi célja az volt, hogy pályázati rendszer egyszerűsítésével felgyorsuljon a támogatási folyamat. Ennek eléréshez az összes programra együttesen érvényes általános motívumokat határoztak meg, valamint csökkentették az adminisztratív terheket, egyszerűsítették a költségkalkulációt átalánydíjak bevezetésével, valamint a kontrollmechanizmusok, és auditintézkedéseket egyszerűsítették. A Kiváló Tudomány, Társadalmi kihívások, és Ipari vezető szerep pillérek alatt téma szerint csoportosították a programok kiírásait. A témák programjaira a különböző típusú gazdasági szereplőkre szabott projekttípusú pályázatok kereteiben lehet jelentkezni. A Horizont 2020 program kidolgozásában kiemelt figyelmet szenteltek az európai vállalkozások 99,8-át kitevő, és a munkahelyek 66,5%-át adó kis-és középvállalkozások támogatására. A kkv-k támogatását több oldalról biztosították, egyrészt kifejezetten egy KKV eszközzel, másrészt az együttműködésen alapuló programokban való kkv részvétel ösztönzésével, harmadrészt pedig a kkv-k kockázatfinanszírozási alapokhoz való hozzájutásának megkönnyítésével. A KKV eszköz projekttípus kifejezetten a nagy növekedési potenciállal rendelkező kis-és középvállalkozások igényeire lett szabva, azáltal, hogy magas kockázatú projektjeiket 2+1 fázison keresztül hozza a teljes piaci készültség szintjére. A programot elsősorban önállóan induló kkv-kra írták, de lehetőség van alvállalkozók bevonására. A fázisok közül az elsőben egy megvalósíthatósági tanulmányt kell kidolgozni, a második eredményeképpen az innováció kereskedelmi terjesztéséhez részletes üzleti tervvel kell előállnia a kkv-nak, a harmadikban pedig az eszköz a kereskedelmi terjesztéshez, promóciójához, és befektetői partnerek kereséséhez nyújt szolgáltatásbeli segítséget a program melyek elemeit már az elsőkét fázisban is igénybe lehet venni. Az eszköz célja, hogy a projekt végén az innováció a piacot hatékonyan megcélozva jelenjen meg a kereskedelemben, biztosítva ezzel a vállalkozás piaci részesedésének és bevételének növekedését, munkahelyek számának emelkedését. Fontos tudni, hogy a KKV eszköz elnyerésére csak azon pályázónak van lehetősége, melyben megvan a potenciál, hogy saját szakterületén világelső legyen. A Horizont 2020 egyik legfontosabb társprogramja az Eurostars program, melyre kizárólag partnerségi együttműködésben lehet jelentkezni, melyben a főpályázónak egy EUREKA tagállamból származó kkv-nak kell lennie, a partnerek azonban lehetnek nagyvállalkozások, kutató központok, egyetemek stb. A részben tagállami díjakból illetve részben a Horizont 2020 alapjaiból finanszírozott projektek során elsősorban kutatás és fejlesztési tevékenységeket támogatnak. A támogatási döntésről egy nemzetközi bíráló bizottság dönt, azonban a támogatást a tagállamok büdzséjéből finanszírozzák. A program célja, hogy 2 évvel a projekt lezárását követően a projekt során kidolgozott innováció piacra vezetése megtörténjen. Mindkét program erősen piacorientált, ezért a pályázat megírásakor elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy miért lesz kereslete az innovációnak a piacon. A másik elv, ami mindkét programban központi szerepet kap, a multidiszciplinaritás. Ez azt jelenti, hogy előnyben részesülnek azok a projektek, amelyeket több tudományág vizsgálódásainak eredményeire alapozva dolgoznak ki. A dolgozatom megírásához szükséges kutatások alapján a bevezetésben megfogalmazott kérdésekre az alábbiakban leírt válaszokat tudom adni. A Horizont 2020 az Európa 2020 célkitűzésekre válaszul jött létre, vagyis a programok egyértelműen a célkitűzésekkel egy vonalban kerültek kialakításra, tanulva az előző pályázati programok hiányosságaiból. Nem gondolom, hogy a sok specifikus pályázati kiírás rendszerében könnyebben el tudnak igazodni az érdeklődők, mivel véleményem és az általam megkérdezett pályázati szakemberek szerint is a pályázás talán legnehezebb szakasza a megfelelő pályázat kiválasztása, hiszen sok projekt több programba is beleilleszkedik. Ilyen esetben azt érdemes szem előtt tartani, hogy a pályázati elbírálásban a multidiszciplináris pályázatokat részesítik előnyben, ezért azt a programot érdemes választani, melyben lehetősége nyúlik a pályázónak minden tudományterületen lévő potenciálját megmutatnia és beleépíteni azt a projektbe. A megfelelő pályázat kiválasztása után azonban egyértelműen egyszerűbb maga a pályázási folyamat az általános feltételek bevezetésének, az adminisztratív terhek csökkentésének, valamint az egyszerűsített költségkalkuláció, és a lényegre törő pályázati adatlapnak köszönhetően. A költségvetés szerkezetében vitték véghez valószínűleg a legnagyobb fokú egyszerűsítéseket. A költségek kifejtésénél nincsenek tevékenységekre fordítható belső korlátok. Az összes program közvetett költségeire átalánydíjat szabtak meg, a közvetlen költségek 25 százalékában. Ez nem csak a költségek kiszámítását egyszerűsíti, hanem az elszámolásánál is könnyebbséget jelent, hiszen a közvetett költségek elszámolásához egy egyszerűsített költségtáblát kell kitölteni. Az egyszerűsítések bevezetése nagyon fontos szempont volt a program kidolgozásában, hiszen felmérések alapján a vállalkozók pályázási kedvét erősen csökkentették az adminisztratív, bürokratikus akadályok. Továbbá a döntéshozatali és támogatási folyamat nagymértékű rövidülése az innovációs tevékenység nagyobb sikeréhez járul hozzá azáltal, hogy lehetővé teszi, hogy innovációs ötleteik megvalósításában több lépéssel a versenytársaik előtt járjanak a támogatott vállalkozók. Mivel az összes kiírás középpontjában egy innováció kidolgozása és piacosítása áll, ezért kiemelt fontosságot kapott továbbá a szellemi tulajdon védelme, és az erre irányuló pontos terv kidolgozása a pályázatban. Vegyes reakciókat váltott ki az Nyílt Kutatási Adatok kezdeményezés, mely alapján a H2020 programokban folytatott kutatási eredmények közzétételére kötelezi a támogatottakat, ezzel elősegítve a kutatók együttműködését, és felgyorsítva a kutatási tevékenységeket, megóvva a kutatókat attól, hogy már meglévő adatok, eredmények érdekében folytassanak fölösleges tevékenységeket. Érdekesnek találom a kezdeményezést tekintve, hogy a programokban elvárt és megcélzott eredmény, hogy a versenytársakat legyűrve minél nagyobb piaci részesedéshez jussanak a vállalatok. A kutatási eredmények megosztása azonban segíti a versenytársak felzárkózását, még akkor is, ha már a kutató birtokolja a szellemi tulajdon jogokat. Ami hazánkat és a K+F mutatókat illeti, Magyarország az innovációs versenyben jelentősen elmarad az EU átlagától. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a kutatás-fejlesztés és innovációs tevékenység és eredményesség növelésére nincs egy olyan következetes stratégia és eszközrendszer érvényben, amely elősegítené az uniós forrásokkal rendelkező kohéziós politika nyújtotta támogatásokban való maximális részesülést. Bíztató jelnek számít azonban, hogy a problémát felismerve 2014-ben megindult a szakági fehér könyvek kidolgozása, melyben megfogalmazzák és a célokat egy vonalba hozzák az EU-s szakági célokkal, ajánlatokat tesznek az finanszírozási eszközök felhasználására, ezzel alapot teremtve a következő időszak egységes, átgondolt KFI stratégiájának. Szintén bíztató a magyar vállalkozók Horizont 2020 program, azon belül is a KKV eszköz iránt felmerült kiemelkedő érdeklődése, ugyanakkor problémát jelent, hogy sokakban téves kép alakult ki a kiírások céljait illetően, mivel hajlamosak egy kalap alá venni a nemzeti operatív programok kiírásaival. Azonban a Horizont 2020-ról tartott ismertető előadások és konferenciasorozat által nagy valószínűséggel tisztázódnak a program részletei a magyar vállalkozói szektorban. A dolgozatom írása közben megszerzett információk alapján pozitívnak vizionálom a Horizont 2020 program kimenetelét. Persze nehéz még releváns következtetéseket levonni, hiszen eredményekről még nem tudok számot adni, azonban az eszközölt egyszerűsítések, és az, hogy a kis-és középvállalkozások minden eddiginél több témában és nagyobb támogatással jutnak finanszírozási lehetőséghez, mindenféleképpen pozitív jövőképet mutat.

Angol cím

The Horizon 2020 program, focusing on the instruments supporting the SMEs

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi és Európa-tanulmányok Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Horizont 2020 program, Pályázat, KKV, Eurostars program
Felhasználói azonosító szám (ID):	Hegedűsné Orbán Éva
Rekord készítés dátuma:	2015. Már. 05. 12:05
Utolsó módosítás:	2015. Okt. 13. 10:52

Actions (login required)

Tétel nézet