Vámeljárások Magyarországon, különös tekintettel a NAV Zala Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság gyakorlatában

Kiss Orsolya (2014) Vámeljárások Magyarországon, különös tekintettel a NAV Zala Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság gyakorlatában. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

PDF 11125_kiss_orsolya_2014jan_titkos.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

Minden dolgozat egy cél meghatározásával kezdődik, mely jelen esetben nem más, minthogy a laikus számára is érthető módon bemutatni a magyarországi vámeljárások fajtáit, eljárásait, és a hozzájuk kapcsolódó egyéb befolyásoló tényezőket. Az idők kezdete óta a társadalmak pénzszükségleteiket adók kivetéséből fedezték. De az adót nem volt elég kivetni, hanem gondoskodni kellett annak beszedéséről is. A történelem során e célt szolgálták az állam végrehajtó hatalmai, melyek közzé tartozott az 1867-ben életre hívott VP szervezete is. A második fejezet ennek a szervezetnek a 143 éves történelmével, védőszentjével, ünnepnapjával ismerteti meg az olvasót. A pénzügyőrség életében jelentős dátum 2011. január 01. Ezen a napon megalakul - az APEH és a VPOP összevonásával - Magyarország egyik legnagyobb végrehajtó szervezete a NAV. A szervezet feladatai alapján három szintből, vagyis központi-, középfokú- és alsó fokú szervekből épül fel. Hatáskör alapján pedig megkülönböztetünk adóztatási-, vámszervet, és nyomozó hatóságot. A harmadik fejezett bemutatja az integrációt, a két jogelőd szervezett eltérő, illetve a jogutód szervezett egységes személyi állományát, a vámszerv strukturális felépítését és feladatait. A fejezet Zala megye vámigazgatóságának jelenlegi strukturális sémaábrájával fejeződik be. Minden ügyfélnek, aki kapcsolatba kerül a pénzügyőrséggel elsődleges feladata a VPID szám megigénylése, melynek alkalmazását Magyarország EU-hoz történő csatlakozása hívta életre. A VPID szám kérelemre, vagy hivatalból kerül kiadásra. Az ügyfél a vámhatósághoz kérelmét az erre rendszeresített négyféle formanyomtatványon személyesen, vagy postai úton nyújthatja be. Hogy melyik formanyomtatványt kell alkalmazni az attól, függ, hogy magánszemélyként vagy gazdálkodóként, valamint belföldiként vagy külföldiként szeretné-e a VPID számot megigényelni. És hogy a kérelemhez a hatóság milyen okmányokat kérhet be azt a négyes fejezetben szereplő táblázat szemlélteti. A VPID számhoz kapcsolódik egy úgynevezett EORI státusz, mely szintén ügyféli kérelem alapján kerül kiadásra. Az AEO-tanúsítvány a bizalmon alapszik. A tanúsítványhoz kapcsolódó engedélyezett gazdálkodói státusz egy olyan lehetőséget biztosít az ügyfeleknek, mely során az Európai Unió területén a vámeljárásaikhoz kapcsolódóan kedvezményekben részesülhetnek. A tanúsítványnak három fajtáját - AEOC, AEOS, AEOF – különböztetjük meg. A vámhatóság a tanúsítványt az ügyfél által benyújtott kérelem alapján bocsájtja ki. A kérelemhez csatolandó dokumentumokat, valamint az ügyfelet megillető kedvezményeket az ötödik fejezett tartalmazza. Mielőtt rátérnénk a vámeljárások tárgyalására, meg kell határoznunk azokat a tényezőket, melyek a vámeljárás kimenetelére hatással vannak. Ilyen a képviseleti jog, mely esetben az ügyfél vámügyei intézésére – közvetlen vagy közvetett– képviselőt bízhat meg írásban. Ide tartozik az áru tarifális besorolása is, mely során a harmadik országból érkező áru után fizetendő vám az EU Vámtarifáján alapszik. Ide tartozik az áru származása is, mely szintén befolyásolja a fizetendő vám és egyéb adók mértékét. A hatodik fejezet ismerteti azokat a megmunkálásokat, melyeken az árunak át kell esnie ahhoz, hogy a származási szabályok alkalmazhatók legyenek rája. És végül ide sorolhatjuk az áru vámértékét is, ami megegyezik az importált áru ügyleti értékével. A behozandó áru vámértékét befolyásolja az eladó által adott árengedmény. Abban az esetben, ha egy szállítmányban behozott áru vámértéke meghaladja a 10 000 EUR-t, akkor vámértékbevallást is kell csatolni az árunyilatkozat mellé. A vámeljárások esetében megkülönböztetünk normál, és egyszerűsített eljárást. A normál eljárás lényege, hogy a közösségi áru vámjogi sorsának rendezése érdekében az ügyfél írásbeli vámárunyilatkozat nyújt be a vámhatósághoz. Az egyszerűsített vámeljárás alkalmazását az ügyfél kérelmére a vámhatóság engedélyezi. Itt beszélhetünk: Hiányos vámáru nyilatkozatról, mely csökkentett adattartalmú nyilatkozatott jelent. Egyszerűsített nyilatkozattételi eljárásról mely során az ügyfél - engedélyszámának feltüntetése mellett - egyszerűsített vámárunyilatkozatot nyújt be. Helyi vámkelezési eljárásról, mely során a harmadik országos árut az ügyfél saját területén bocsájtja szabad forgalomba. A technika fejlődése végett manapság már lehetőség van arra, hogy az ügyfelek áruforgalmának ügyintézését elektronikusan intézze. Alapesetben az ügyfelek e-árunyilatkozatot csak a hatóság hivatali idejében nyújthatnak be. De persze van kivétel. Az úgynevezett speciális ügyféli kör 0-24 órában nyújthat be e-árunyilatkozatot. A beküldött árunyilatkozatot a hatóság ellenőrzi, ha hibát talál, akkor elektronikusan visszaküldi javításra. Az elfogadott árunyilatkozat alapján elkészítik a határozatott, melyet az ügyfél felé elektronikusan kézbesítenek. Ahhoz, hogy valaki a hatósághoz való rohangálás helyet elektronikusan is be tudja nyújtani az árunyilatkozatát, először regisztráltatnia kell magát, majd a Külső Kommunikációs Központ web-es felületén létre kell hozni azokat az elsődleges és másodlagos felhasználókat, akik jogosultak lesznek elektronikus vámárunyilatkozat beküldésére. A vámeljárás fajtát tekintve megkülönböztetünk behozatali, kiviteli, és gazdasági vámeljárásokat. Behozatali vámeljárás a szabad forgalomba bocsátás, mely során a nem közösségi áru elnyeri közösségi státuszát. Ide tartozik még az árutovábbítást, melynek két fajtáját különböztetjük meg. Az egyik a külső árutovábbítás mely során, a közösség vámterületén például nem közösségi árut elszállítanak egyik helyről a másikra anélkül, hogy arra behozatali vámok, vagy meghatározott kereskedelempolitikai intézkedések vonatkoznának. A másik pedig a belső árutovábbítási eljárás, mely arra biztosít lehetőséget, hogy az árut a Közösség vámterületén elszállíthassuk egyik pontról a másikra, miközben harmadik ország területén is keresztülhaladunk úgy, hogy a szállítmány vámjogi helyzete nem változik. A kiviteli eljárás lényege, hogy a közösségi áru elhagyja az Unió vámterületét. Fajtáját tekintve megkülönböztetünk: Ideiglenes kivitelt, mely során a kiszállított közösségi áru a közösség vámterületére visszahozatalra kerül, vagyis az áru csak egy meghatározott ideig tartózkodik az Unió határain kívül. Végleges kivitelt, mely során a közösségi áru végleg elhagyja az Unió területét. Gazdasági vámeljárások közé tartozik az aktív feldolgozás, mely olyan eljárást jelent, ahol lehetőség van arra, hogy a jogszabály által meghatározott árukat az Unió vámterületén egy vagy több feldolgozási műveletnek – áru megmunkálása, javítása - vessék alá úgy, hogy a behozatali vámok, illetve kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazásra kerülnének. Gazdasági vámeljárás a vámfelügyelet melletti feldolgozás is, mely lehetővé teszi a nem közösségi áru feldolgozását oly módon, hogy az áru jellege, állapota megváltozik, azonban az erre vonatkozó behozatali vámok vagy kereskedelempolitikai intézkedések nem kerülnek alkalmazásra. Gazdasági vámeljárás még az ideiglenes behozatal, amely lehetővé teszi az újrakivitelre szánt nem közösségi áru felhasználását a közösség vámterületén anélkül, hogy a használat miatti szokásos értékcsökkenést kivéve bármilyen változáson mennének keresztül. Gazdasági vámeljárások közé soroljuk a vámraktározást is mely a nem közösségi áru tárolásának egy olyan lehetősége, ahol a behozatali vámok, valamint a nem közösségi adók fizetési kötelezettsége felfüggesztésre kerül. A vámraktározásnak kétféle fajtáját különböztetjük meg, mely lehet magánvámraktár vagy közvámraktár. És gazdasági vámeljárásnak számít még a passzív feldolgozás, mely lehetővé teszi a közösségi áru ideiglenes kivitelét a Közösség vámterületéről feldolgozási műveleteknek való alávetés céljából, és az ilyen feldolgozásból származó termékek szabad forgalomba bocsátását teljes vagy részleges behozatali vámmentességgel. A 13. fejezet a nem kereskedelmi forgalommal foglalkozik, mely nem jelent mást, mint hogy az utazó által magáncélra vásárolt nem kereskedelmi jellegű áru korlátlan behozatala és kivitele. Korlátlan mégsem korlátlan, hisz a jogszabály meghatározza azokat a termékköröket, – részletesen a fejezett táblázatai tartalmazzák - melyekhez mennyiségi vagy értékbeli megkötés kapcsolódik. Végezetül a 14. fejezetben egy helyi vámkezelés és egy egyszerűsített nyilatkozattételi eljárás gyakorlati összehasonlítását mutatja be.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Tanszék

Közszolgálati Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

pénzügy, adó, illeték, vám szaktanácsadó

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	hivatalos eljárás - hatósági eljárás, jogalkalmazás - joggyakorlat, Nemzeti Adó- és Vámhivatal - NAV, vámeljárás, vámigazgatás, vám - vámügy, Zala megye
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2018. Okt. 09. 16:37
Utolsó módosítás:	2018. Okt. 29. 14:49

Actions (login required)

Tétel nézet