A fenntartható- gazdaságos takarmány és tápanyag utánpótlás alternatív lehetőségei

Kámán Krisztián (2014) A fenntartható- gazdaságos takarmány és tápanyag utánpótlás alternatív lehetőségei. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

PDF 11167_kaman_krisztian_2014maj.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Fenntarthatóság az egyik legnépszerűbb és legaktuálisabb téma. Én az agrárgazdasági takarmány és tápanyag utánpótlás szemszögéből vizsgálom, és, hogy a szerves hulladék feldolgozás hogyan segíthető elő az iparág jövőjét. A XXI. Század elejére égető kérdéssé vált a fenntartható agrárgazdaság. A mezőgazdasági, hús- és hal termékekre egyre nagyobb az igény. Nem csak a mennyiségi, hanem a minőségi követelmények is megnőttek. Az ilyen irányú változást, az agrárgazdaság igyekszik teljesíteni. A módszereik, azonban nem a leg környezetkímélőbbek. Fenntarthatósági szempontból erősen megkérdőjelezhetőek. A hatalmas mennyiségű műtrágya használat, károsítja földeket, a növényeket és az embert is. Az állati eredetű takarmány fehérje szükséglet hatalmas kárt okoz a világ tengereiben és óceánjaiban, mivel azt főleg hallisztből elégítik ki, és ez akár ökológia katasztrófához is vezethet. Kizárólag a gazdaságilag is jövedelmező technikákkal érdemes megújítani, a fenntartható takarmány, és tápanyag utánpótlás rendszerét. Szakdolgozatom egyik fő gondolata, hogy fenntarthatóságot nem lehet, szabad elválasztani a gazdaságosságtól a profittól. A környezettudatos fejlődés máig meghatározó tényezője az üzletileg is gazdaságos megoldások kidolgozása. Munkámban vizsgálom a szerves hulladékok és azok feldolgozásának jelenlegi helyzetét, a műtrágyagyárak életképességét, és egy régi-új hulladékfeldolgozási módszert elemezek, mely környezeti lábnyomát, hasznosságát és persze nyereségességét tekintve is meghaladja a jelenlegi módszereket. Ez megoldási alternatívát nyújthat a tápanyag utánpótlás és a takarmányipar problémájára. Munkámban beruházási, termelési, szempontból is elemzem a meglévő és az általam vizsgált technikákat. Természetesen kitérek e módszerek fenntarthatósági, környezetvédelmi, lehetőségire, veszélyeire. A takarmány és tápanyag utánpótlást, az agrárgazdaságban keletkezett hulladékokból részben, vagy egészben biztosítani lehet. Az alapelgondolás hogy a keletkezett szerves hulladékokat egy alapkezelést követően rovarok lárváival és gilisztákkal dolgozzák fel. A folyamat során három terméket kapunk. Hőenergiát, biológiailag értékes komposztot és fehérjét, melyet a feldolgozást végző puhatestűekből-lárvákból nyerünk. Ez a fehérje pótolhatja, vagy kiegészítheti a jelenleg leggyakrabban használt fehérje adalékokat. A komposzt, nagymértékben csökkentheti a műtrágyák jelen mértékű alkalmazását. A rendszerből származó hőenergia kihasználása, biztosíthatja a gazdaságok fűtés igényét. A kutatott rendszer a jelenlegi technológiák helyett, vagy mellett beilleszthető a gazdaságba. Ha racionalizáljuk ezen irányú erőforrásainkat, akkor egy valóban fenntartható agrárgazdaságot, lehet kialakítani, mely a környezettel is összhangban van.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Tanszék

Közszolgálati Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	fenntarthatóság, gazdasági elemzés, hulladék - hulladékkezelés, mezőgazdaság - agrárgazdaság, újrahasznosítás - recycling
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2018. Okt. 09. 16:37
Utolsó módosítás:	2018. Okt. 29. 14:53

Actions (login required)

Tétel nézet