A jövedéki adózás speciális szabályai

Czigány Norbert (2014) A jövedéki adózás speciális szabályai. Zalaegerszeg Faculty of Business Administration.

[thumbnail of ] PDF
Hozzáférés joga: Available at the computers of the University

Download (0B)

Abstract

A dolgozatommal betekintést szeretnék nyújtani egy speciális szakterület, a jövedéki szabályozáshoz kapcsolódó igazgatási és adóztatási tevékenységek rendszerébe. A szabályozás egy speciális, kormányzati szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bíró magas adótartalmú termékkört érint. Ebből fakadóan adóztatását tekintve szükséges egy, az egyszerű önadózásnál nagyobb bevételi biztonságot nyújtó adóztatási mód alkalmazása. A cél, hogy a jövedéki termékekkel végzett bármilyen gazdasági cselekmény a legszorosabb hatósági kontroll alatt álljon, minél inkább csökkentve ezzel az adóelkerülés kockázatát. Ezt a felügyeletet csak hatékony technikai, informatikai és humánerőforrás gazdálkodással lehet biztosítani. Ezeket a feladatokat az APEH és a Vám-és Pénzügyőrség 2011. január 1-jén történő integrációja óta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal látja el. Az egységes szervezet magába foglalja a felderítő és bűnügyi szervezetrendszert is. Fő feladata a költségvetési bevételek biztosítása, az illegális gazdasági tevékenységek visszaszorítása. Az Uniós jogforrásokon túl hazánkban a jövedéki termékekkel való gazdasági tevékenységeket a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény szabályozza. Adóztatási szempontból, ide sorolható még az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. Az érintett termékkör az ásványolaj termékek, az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgő, a köztes alkoholtermék és a dohánygyártmány. A felsorolt termékeket jövedéki adó terheli, mely egy speciális közvetett fogyasztási adó, melynek teherviselője a végső fogyasztó. A jövedéki adó bevételi mérleg összegként önállóan először a 2005. évben szerepel a költségvetésben. Magyarországon a főadók közé tartozik, a TB járulék, az ÁFA, és az SZJA után a negyedik legmagasabb bevételt biztosítja az államkasszának, a bevételek 10-12 %-át teszi ki. A jövedéki termékek belföldi előállításával vagy külföldről történő behozatalával adókötelezettség keletkezik. A jövedéki alanyok, tehát az adóraktár engedélyese, a keretengedélyes, a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő, az adóképviselő, az adóügyi képviselő, a jövedéki engedélyes közösségi kereskedő és az importáló. Az importáló kivételével önadózással teljesítik adókötelezettségeiket. Jövedéki termék előállítása, feldolgozása és tárolása főszabály szerint csak adóraktári engedély birtokában történhet. Az engedély kiadására, szigorú személyi, tárgyi, és garanciális feltételek teljesülése esetén kerülhet sor. Az adóraktári engedélyt az illetékes vámhatóság adja ki. Adóraktár lehet, egy zárt technológiai egységet képező üzem, raktár, ahol az olyan jövedéki terméket gyárthatják, tárolhatják meghatározott engedély birtokában, amely után az adót még nem fizették meg. A jövedéki termékkel végezhető tevékenységekhez szorosan hozzá tartozik az azokkal végzett kereskedelem. Ez a kereskedelem bonyolódhat adózott termékekkel, vagy történhet adófelfüggesztés mellett. Az utóbbi lényegesen nagyobb adókockázatot jelent, éppen ezért csak vámhatósági engedély birtokában, megfelelő garanciák mellet végezhető. Az ellenőrizhetőség, és a nagyobb adóbiztonság miatt került bevezetésre az EU tagállamaiban a jövedéki árumozgást ellenőrző rendszer az EMCS. Egy összehangolt elektronikus adatszolgáltató rendszert képez, melynek lényege, hogy a tagállamok vámhatóságai szinte minden pillanatban nyomon tudják követni az adófelfüggesztés mellett történő szállításokat, lecsökkentve ezzel az adóelkerülés kockázatát. Alapvetően a kereskedelem tisztaságából fakadóan ez az érdeke, mind a gazdaság szereplőinek, mind pedig az ellenőrző hatóságoknak. Az adóraktárnak jövedéki termék szabad forgalomba való kitárolásakor adófizetési kötelezettsége keletkezik. Adóbevallását kizárólag elektronikus úton teheti meg, befizetéseit pedig átutalással teljesítheti. Működését a vámhatóság szigorú ellenőrzés alatt tartja, amit hatósági felügyelet keretében gyakorol. Különböző időszakonként teljesítendő adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeket írhat elő a részére, amelyeket vagy eseti helyszíni szemle során, vagy állandó felügyelet gyakorlása során ellenőriz. A vámhatóság hatósági feladatainak ellátásakor a jövedéki adótörvény alapján felderített törvénysértések esetében jogkövetkezményként adóbírságot, mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg.

Institution

Budapest Business School

Kar

Zalaegerszeg Faculty of Business Administration

Department

Közszolgálati Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

UNSPECIFIED

Szak

pénzügy, adó, illeték, vám szaktanácsadó

Supervisors

Konzulens neve
Konzulens típusa
Assignment, Scientific qualification, Institution
Email
Némethné Czaller Zsuzsanna
Belső
pénzügy mesteroktató
UNSPECIFIED
Pais Lajos
Külső
UNSPECIFIED
UNSPECIFIED

Item Type: Thesis (UNSPECIFIED)
Uncontrolled Keywords: adó - adózás - adóügy, adóellenőrzés, adóraktár, Excise Movement and Control System – Jövedéki Árumozgás és Ellenőrző Rendszer (EMCS), jövedéki adó, jövedéki termékek, szabályozás
SWORD Depositor: Archive User
Depositing User: Archive User
Date Deposited: 2018. Oct. 09. 16:37
Last Modified: 2019. May. 16. 12:11

Actions (login required)

View Item View Item