Makár Brigitta (2014) A rezsicsökkentés jogi vetülete és pénzügyi vonatkozásai, avagy a jog és és a pénzügy metszete és kapcsolódási pontjai. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.
Előnézet |
PDF
11174_makár_brigitta_2014máj_mesterképzés_publikus.pdf Download (2MB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
Dolgozatom témája aktualitásából adódóan izgalmas ugyanakkor nehéz feladat, amely a címből adódóan a rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény (a továbbiakban: a Rezsitörvény) köré összpontosul, amelynek meghozatalát az életszínvonal javításán túl indokolttá tette az a tény, hogy a lakosságnak nincs lehetősége a választásra, igencsak korlátozottak a lehetőségeik azáltal, hogy az energiaszolgáltatás piacán nincs valódi verseny, nincs lehetőség olcsóbb szolgáltatás igénybevételére. Az energiaárak kérdése nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában fontos kérdés minden család számára. 2010 óta kisebb- nagyobb visszaeséseket leszámítva az energiaárak folyamatosan nőttek, így a közüzemi díjak súlyos terhet jelentenek a magyar családok nagy többsége számára, köszönhetően a magas díjak mellett, a magas általános forgalmi adónak, valamint az alacsony átlagfizetéseknek és nyugdíjaknak. Ezért is nagyon fontos, hogy a kormány valamelyest csökkentse a díjakat. Az elméleti részekben elsőként a rezsiköltségek alakulását mutattam be európai és hazai szinten, majd a magyar háztartások jelenlegi helyzetét ismertettem. A fejezetben olvasható, hogy Magyarország az energiaárak tekintetében a középmezőnyben foglal helyet, így a fizetési nehézségek nem igazán az árszabásból származnak, sokkal inkább betudható a rendkívül magas -27%-os- általános forgalmi adónak valamint a rendkívül alacsony magyarországi átlagfizetéseknek. A negyedik fejezetben dolgozatom címét adó 2013. évi LIV. törvény a rezsicsökkentés végrehajtásával kapcsolatosan a jogalkotói szándékot -amely a magas lakossági terhek mérséklése, életszínvonal javítása, gazdaság fellendítése volt- és a jogszabály megvalósulási útját írtam le, amely röviden összefoglalva a következő: ? Az első rezsicsökkentés eredményeképp a kormány 2013. január 1-jétől 10%-kal csökkentette a gáz, villamosenergia, valamint a távhőszolgáltatás árát a 2012. december 1-jei díjtételekhez viszonyítva, ezt követte majd a 2013. július 1-jétől a víz és szemétszállítási díjak 10%-os csökkentése, valamint a PB gáz, kéményseprési díj, és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz árának csökkentése. ? A második rezsicsökkentés eredményeképp 2013. október 14.-én elfogadta a kormány a gáz, villamos energia és távhőszolgáltatás további 11,1%-os csökkentését, amely jogszabály 2013. november 1-jén lépett életbe. ? Végül ,,befutott a rezsigőzös” így írt a Portfolio.hu a harmadik rezsicsökkentésről, amelyet a kormány 2014. február 6.-án fogadott el. A jogszabály kimondja a gáz 2014. április 1-jétől további 6,5%-kal, a villamos energia 2014. szeptember 1-jétől 5,7%-kal, a távhő pedig 2014. október 1-jétől 3,3%-kal való csökkentését. Ezenfelül írásbeli kérelem útján a fogyatékossággal élőknek lehetőségük nyílik, hogy Braille-írással nyomatatott vagy ún. akadálymentes elektronikus számlát kaphassanak. Továbbá törvényben rögzítették, a pénzügyi rezsicsökkentést, miszerint 2014. február 1-jétől havi kétszer lehet ingyenesen készpénzt felvenni összesen 150.000,- Ft-ig terjedően valamint azt, hogy a magyarországi bankautomatákból való egyszeri készpénzfelvétel felső mértéke nem lehet kevesebb 75.000,- Ft-nál, ennél alacsonyabb összegben kizárólag az ügyfél írásbeli kérelme alapján határozható meg. 2014. márciusától ezen jogszabály újabb intézkedéssel egészül ki, miszerint a kormány megteremti a lakáshitel törlesztéssel küszködő családok, ügyfelek részére az árfolyamgátba való belépés lehetőségét. Napjainkban körülbelül kétmillió ember él lakótelepeken, szövetkezeti, önkormányzati, társasházi bérlakásokban., így fontosnak tartottam, hogy egy külön alfejezetben fejtsem ki, hogy a Rezsitörvény meghozatalának köszönhetően miként változott a társasházról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény és a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, milyen plusz adminisztrációs feladatok hárultak a társasházak közös képviselőire és a lakásszövetkezetek igazgatóságára, valamint a közös helyiségek villany, gáz, víz és egyéb közüzemi szolgáltatásai miként változtak meg a jogalkotásnak köszönhetően. A hatodik alfejezetben az egységes közszolgáltatói számlaképet- a rezsicsökkentés számlát mutattam be, amely a rezsicsökkentés átláthatóbbá tétele érdekében volt indokolt, ezen belül részleteztem a rezsibox és a különböző színek szerepét. Az utolsó alfejezetben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szerepét emeltem ki a Rezsitörvény meghozatala kapcsán: ? milyen újabb jogosítványokat kapott, ? milyen további feladatai lettek a Rezsitörvény meghozatalát követően, ? valamint az NFH szerepvállalása a rezsi csökkentésével kapcsolatosan, az ,,Okosotthon”weboldalnak az ismertetése, ? végül pedig a rezsipontok kiemelt szerepét mutattam be a tájékoztatásban, panaszkezelésben, valamint a gyors és rugalmas ügyintézésben. A következő nagy fejezetben a szolgáltatók szemszögéből vizsgáltam meg a rezsicsökkentést, miként reagáltak a törvény meghozatalára, milyen plusz költségeket és adminisztrációs terhet jelentett ez számukra. Továbbá ebben a részben írtam a fogyasztóvédelmi referensi intézmény szerepéről, bevezetésének szükségességéről, arról, hogy ki lehet fogyasztóvédelmi referens, milyen feladatokat kell ellátniuk. Ezt követően a primer kutatásra helyeztem a hangsúlyt, amit Zala megyében készítettem el 150 fő alkotta mintával. Célja annak a megismerése volt, hogy a Rezsitörvény létrehozásáról miképp vélekednek a családok: ? mennyit takarítanak meg ennek köszönhetően, ? mit gondolnak az egységes számlaképről bevezetéséről, ? a pénzügyi rezsicsökkentés előnyeit kihasználják-e, ? volt-e probléma abból adódóan, hogy nem érvényesítették a 2013. évi LIV. törvényt a rezsicsökkentés végrehajtásáról, amennyiben igen mi volt az és tudták-e ilyen esetben hova lehet fordulni az esetleges felmerülő problémákkal, ? mit gondolnak a családok, mely területen lenne szükség további ,,rezsicsökkentésre” ,,költségcsökkentésre”, ? mely rétegnek kedvez igazán a rezsicsökkentés, ? végül véleményük szerint lehet-e ennek esetlegesen negatív következménye? Végül az utolsó két fejezetben a Rezsitörvény megalkotásának negatív és pozitív gazdasági hatásait gyűjtöttem össze, valamint a lehetséges jövőképet, trendeket próbált meg felvázolni. Lehetséges jövőképpel és gazdasági hatásokkal kapcsolatosan kiemelném a következőket: ? Úgy gondolom a közműszolgáltatások árának további csökkentésére nincs lehetőség, mivel a túlzott csökkentéseknek vagy a csökkentések teljes mértékben a szolgáltatókra való terhelésének a jövőben meglehetnek és meg is lesznek az árnyoldalai. Amennyiben nem leszünk képesek megfelelő hozamszintet biztosítani a szolgáltatóknak, akkor elmaradnak a beruházások, az infrastruktúra leromlik, miközben a hálózatok műszaki színvonala folyamatosan romlik és szükség lenne a korszerűsítésre, tehát szükséges lenne a kormány részéről, hogy a bevételek kiesése ne csupán a szolgáltatók szemszögéből jelenjen meg, hanem részt vállaljon ebből a kormány is. Például adócsökkentés formájában kedvezményeket biztosíthatna a szolgáltatók részére, főképp akkor, ha továbbra is folytatni akarja a rezsicsökkentési tevékenységét, mert így csak a szolgáltatók ellehetetlenítéséhez fog vezetni. ? A ,,költségcsökkentés”, ,,rezsicsökkentés”úgy vélem folytatódhatna az élelmiszeripar, gyógyszeripar, közlekedés, építőipar, oktatás és kultúra területein, melyben a kérdőíves kutatásom eredményei is megerősítettek. ? Továbbá félő, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően elveszik a hangsúly a zöldenergia, megújuló energiaforrások, szigetelés, korszerűsítés iránti keresletről, amely környezetünk védelme szempontjából igencsak fontos lenne, mind, hogy alternatív energiaforrásokat használjunk, mind pedig, hogy figyeljünk arra, hogy korszerűbb berendezésekkel kevesebb energiafelhasználással akár jobb minőségű energiát tudjunk előállítani és így környezetünket kímélve rengeteg pénzt takaríthatna meg hónapról hónapra minden család. Végső soron úgy gondolom a Rezsicsökkentés törvény meghozatalára nagyon sok családnak nagyon nagy szüksége volt, főképp azoknak, akiknek gondot okozott előteremteni hónapról hónapra a fűtésre világításra, vízre valót. Továbbá úgy vélem a rezsicsökkentés mindenki számára ugyanolyan mértékben kedvező, bár igaz azok a háztartások, akik több energiát használnak fel, nagy házban élnek díszkivilágítással nekik nagyobb a kedvezmény pénzben kifejezett értéke, azonban a szegényebbek jobban érzik ennek hatását, mivel az a kevés, amit ennek köszönhetően megspórolnak nagy segítség a számukra.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Főiskola
Kar
Tanszék
Közgazdasági és Módszertani Intézeti Osztály
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | gazdasági elemzés, hatás - hatásvizsgálat - hatáselemzés, interjú, jogi szabályozás - jogszabály, Rezsi, Rezsicsökkentés, véleménykutatás - kérdőíves vizsgálat |
| SWORD Depositor: | Archive User |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
| Rekord készítés dátuma: | 2018. Okt. 09. 16:37 |
| Utolsó módosítás: | 2018. Okt. 09. 16:37 |
| URI: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/17746 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |
