Prelogh Bianka (2018) Nemzetközi együttműködések és jó gyakorlatok a vidékturizmusban. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.
PDF
prelogh_bianka_2018máj_titkos.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2100. Download (5MB) |
Absztrakt (kivonat)
Dolgozatomban szeretném bemutatni a vidéki térségeknek a fejlesztési lehetőségeit, ezen belül a területfejlesztési rendszert, hogyan is épül fel. Továbbá Magyarország hét régiójának kialakulását és mi is az a régió, mint fogalom. Majd a hazai területfejlesztési térségekről is. Az elméleti részben még szó esik a NUTS szintekről azoknak a kialakulásáról, amit az EUROSTAT hozott létre, ami egy olyan koherens rendszer, ami az EU területének felosztására hoztak létre, célja az hogy regionális statisztikát készítsen az Európai Közösség számára. A NUTS szinteken belül érintettem a LAU szinteket, amik az EU Önkormányzati településeit foglalják magukban. Mik is azok a kistérségek, hogyan épülnek fel hazánkban. A gyakorlati részem bemutatása felé haladva dolgozatomban írok a LEADER akciócsoportról. Én a gyakorlatomat egy LEADER szervezetnél töltöttem, méghozzá a Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesületnél. Elméletben bemutatom, mi az a LEADER , mi a lényege, valamint a hét alappillérét. Ezután a gyakorlati részem elején bemutatom a Zala Zöld Szíve HACS-ot (helyi akciócsoport), helyzetelemzés keretében taglalom a földrajzi determináltságot, demográfiai kérdéseket, történelemet, gazdasági jelen állapotát, milyen környezeti adottsággal rendelkezik a térség, milyen kulturális erőforrásai vannak a térségnek. Mi lehet a kiút a térségnek gazdasági szempontból? A válasz a turizmus, hiszen ez a térség rengeteg olyan kiaknázatlan táji lehetőségeket hordoz magában, amik felett nem szabad elmenni szó nélkül. A térségben különféle turisztikai ágak lelhetők fel például: a vadvíziturizmus, a bakancsosturizmus, a borturizmus, a kerékpárturizmus stb. Gyakorlati részemben viszont két projektet mutatok be, amik elkezdték fellendíteni a térség turisztikai helyzetét. Az első projekt a Mura Region projekt, ami egy nemzetközi együttműködésen keresztül akarja megvalósítani azt, hogy a turisztikai térképen beazonosítható legyen a Muraköz, mint a Göcsej vagy a Hetés vidéke. A Mura Régió brandjének a kialakítása és a turisztikai beazonosítása a fő céljáról írok. Valamint, hogy tervezik a Mura Régió arculat és márkának a bevezetését, a projekt időtartamáról és a projekt költségvetéséről is szó esik a dolgozatomban. Alapos marketingterv kidolgozása a térségben található különféle turizmuson keresztül és a Mura Régió legfontosabb célpiacain keresztül bemutatom a kapcsolati lehetőségeket, és azt, hogy miért is vonzza a turistákat ez a vidék. Továbbá a termékpozícionálásról is szó esik, ennek az a lényege hogy Mura Régió azon régiók közé emelkedhessen, akik már elindultak a lassú fejlődés szakaszán. A piacot is szegmentálni kell, mert az nagyon fontos szempont, hogy kiket célzunk meg, milyen vendégeket. Figyelembe kell venni az alapvető csoportokat, mik az igények, mit tudunk nekik nyújtani és őket milyen marketingkommunikáción érjük el. „Látni, Láttatni és Látszani” a Mura Régió marketingkommunikációs terve. A másik projekt, amit bemutatok a dolgozatom gyakorlati részében az a „Vizek hátán, dombok ölén bunkerek mélyén” című projekt, A projekt által érintett terület a szlovén-horvát határ mentén található két kistérséget, Lenti és Letenye kistérségét foglalja magába. Kiváló adottságokkal rendelkezik a térség, mint hagyományok tekintetében, mint pedig természetföldrajz szempontjából. Dél-Zala turisztikai kincsekben elég gazdag része Magyarországnak, és szinte állíthatom, hogy ez az egyik legszebb vidéke. Ez első sorban táji és természeti értékekben értendő. Számos túraútvonal található a környéken ezek mellett az ország egyik leghosszabb kisvasútja valamint itt található hazánk egyik leggyorsabb folyású folyója a Mura folyó. A környéken rengeteg termálvíz és tó is található, valamint a térség gazdag szőlőhegyekben. Ez a projekt olyan problémák megoldására hivatott megoldást találni, mint az, hogy a helyi szereplők között nem volt összefogás, ha volt is akkor eléggé kismértékű. A települések a saját útjukat járták. De mára világossá vált, hogy együttműködések nélkül és összehangolt fejlesztések nélkül nem valósulhat meg turisztikai fejlesztés. Dolgozatom záró része felé a következtetések és a javaslatok részben kitértem, hogy az eddigi elképzelések és projektek nagyon ötletesek és jól átgondoltak a térség turisztikai stratégiájának fejlesztésében, viszont egy dolgot hiányolok, mégpedig azt, hogy mindenki tudja a mai fiatalságról, hogy nem olvasnak szórólapokat és újságokat. Ők már a digitalizáció világában élik a mindennapjaikat, olyan fogyasztókkal áll szemben ez piaci ág, amivel lépést kell tartani. Ezt azzal lehetne megoldani, hogy egy olyan interaktív oldalt hoznának létre ahol az összes helyi különlegesség megtalálható, valamint a szálláslehetőségek is. Akár kempingről legyen szó, akár vadvízitúrázásról, vagy egy pihenős családi hétvégéről, minden egy honlapon megtalálható legyen. Nagyon jó ötletnek tartom az ausztriai Genuss Region honlapját, ahol az ország interaktív térképén megtalálható az összes helyi termelő és kiránduló lehetőség. Így előre meg tudja tervezni a vendég, hogy mit szeretne megnézni és miként töltené el a szabadidejét. Főleg a messziről jött turisták. A több nyelvű oldal létrehozása, ami szintén könnyebbé tenné a honlapra tévedő dolgát.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Főiskola
Kar
Tanszék
Közszolgálati Intézeti Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | nemzetközi együttműködés, LEADER, turizmus, vidéki turizmus, turisztikai projekt, Horvátország, Magyarország, határmenti együttműködés |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Szabó G. Tibor |
Rekord készítés dátuma: | 2018. Jún. 04. 15:00 |
Utolsó módosítás: | 2018. Jún. 04. 15:00 |
Actions (login required)
Tétel nézet |