Mikó Levente Szabolcs (2018) Jelzáloghitel újra pozícionálása, felfuttatása a magyar piacon és az ehhez kapcsolódó projekt bemutatása. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Záródolgozat_Mikó Levente Szabolcs_NNWXKS.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB) |
|
PDF
Záródolgozat_Mikó Levente Szabolcs_NNWXKS.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB) |
Absztrakt (kivonat)
A záródolgozatommal az célom, hogy bemutassam, melyek voltak azok a kritikus pontok, amik egészen odáig vezettek, hogy a jelzáloghitel termékek csak most kezdenek ismét teret nyerni maguknak a többi hiteltermék között. Egy a jelzáloghitel újra pozicíonálására létrejött projektben pedig szeretném bemutatni, hogy milyen lépésekkel, eszközökkel lehet a jelzáloghitel termékeket újra piacképessé tenni. A záródolgozatom során bemutattam magát a jelzáloghitel terméket, melnyek az általános jellemzőit fejtettek ki, mint például a fogalma: a jelzáloghitel egy olyan hitelfajta, amikor a Bank egy ingóságra vagy fedezet fejében bizosít hitelt az adósnak. Amennyiben az adós enmfizet úgy a Bank felvan hatalmazva arra, hogy a nem fizetés fejében a jelzálogtárgyát elvegye az adóstól. További jellemzőként és egyben feltételként szerepelnek az alábbiak. 1. Megfelelő gazdasági környezet 2. Tőkepiasc intenzív működése 3. Megfelelő jogi környezet 4. Jól működő ingatlanpiac Ezeket a dolgozatban részletesen kifejtettem. A termék bemutatását követően kitértem arra, hogy maga a termék hogyan volt jelen eddig a piacon. Alapjáraton 3 időszakot különböztettem meg. A legutóbbi gazdasági válság előtti, a válság alatti és a válság utáni szakaszt. Ezekről a korszak összegzésekről lehet olvasni a vázlatosan a továbbiakban. A legutóbbi gazdasági világválság előtt. Az amerikai piacon a válság lassan bontakozott ki, azonban az előjelek már ott lebeghetteka szakértők előtt. A FED a 2000-es évektől kezdve folyamatosan csökkentette a kamatlábat egészen 2003-ig. A folyamatos csökkentéssel a reálkamatlábak is több hónapon keresztűl negatív értéket mutattak. Emiatt a pénzintézetek kénytelenek voltak szinte „ingyen” hitelezni. Eközben az ingatlanpiacon is nagy változások zajlottak, a használt lakások értéke 2000-től 2005-ig folyamatosan növekedett. 2000-től 2005-ig közel 50%-al nött az ingatlanok értéke. Az ameriakai GDP kb. 50%-át akkoriban a lakáspéítésekből és az ehhez kapcsolódó refinanszírozott jelzálogkölcsönök tették ki. Kialakult egy olyan helyzet, hogy az ingatlan értéke erőteljesebben növekedett, mint a hitel költsége. Mivel a kamatok agyon alacsonyak voltak a pénzintézetek elkezdtek gyakorlatilag mindenkinek hitelezni, még az alacsony besorolású adósoknak is könnyedén hiteleztek jelzáolgkölcsön formájában. Az alacsony besorolású adosok után már olyanoknak is hiteleztek, akik racionális keretek között sosem kaphattak volna hitelt, az adósok között szerepeltek oylanok, akiknek se munkájuk, se jövedelmük nem volt. A legkockázatosabb jelzáloghiteleket a bankok úgy értékesítetk, hogy értékpapírosítoták azokat. Ezek az érték papírok AAA minősítést kaptak, a minősítők és a bankok alábecsülték az értékpapírokban rejlő kockázatot. A jelzáloghitelezés Magyarországon is népszerűnek bizonyult. A 2000-es évektől fogva ugrásszerűen emelkedett a lakáscélú hitelek volumene és a folyósított hitelek összege. A legutóbbi gazdasági világválság után és napjaink között. Magyarországon a gazdasági világválság híre később fejtette ki a hatását és az emberek akkor még nem is tudták hova fog ez kifutni. Az ingatlanpiacon az ingatlan árak országosan szép lassan elkezdtek zuhanni. 2007-ben az ingatlanárak országosan 40%-al emelkedtek a 2001-es árakhoz viszonyítva. A 2008-as év ingatlan árai országosan 2007hez viszonyítva 3,6%-al csökkentek és ez a tendencia folyamatosan folytatódott egészen 2013-ig, amikor elérte a mélypontot. A 2013 évi országos ingatlanárak alapján a 2001-es évhez viszonyítva 20%-ot zuhantak átlagosan az ingatlanárak, míg ez az arány, ha nem 2001-hez, hanem 2008-hoz viszonyítjuk több, mint a duplája és 42%-os árcsökkenést mutat. a rekord számú 145 ezer db engedélyezett lakáshitel folyósításról a 2008-as évhez képest 2009-re közel az egyharmadára esett vissza ez a szám, ami, egy igen éles váltást jelent. A Bankok és az emberek egyaránt észlelték a válságot. Az év végi állomány ebben az évben kezdett el hosszú idő után először csökkeni. A legutóbbi gazdasági világválság után. A válságot követő első évek még javában a devizában folyósított jelzáloghitelek károsultjairól szóltak. A 2014-es évben több döntés is született, amelynek egy részét sikeresen implementáltak. Az egyik legjelentősebb, hogy forintosították a deviza hiteleket. A válságot követő időszak után rohamos emelkedésnek indultak a lakásárak, az országos lakáspiaci átlagos árszínvonal 2013-tól 9,7 millió Ft-ról 2016-ra 12,7 millióra emelkedett, ami ~30%os növekedésnek felel meg. A jelzáloghitel termékhez kapcsoldóan, miután bemutattam a terméket és elhelyeztem a piacon. Ismertettem az olvasót egy a jelzáloghitelhez kapcsolódó projektről, amiben én is részt vettem. A projekt céljai között a legfontosabb pontként az szerepel az, hogy a válság után fókusz vesztett jelzáloghitel termékeket a Raiffeisen Bank ismét kiemelt figyelemmel kezelje a portfoliójában. A célok közül, csak néhányat kiemelve. 4. Cél : A jelzáloghitel termékekre egy hatékonyabb és gyorsabb folyamat kidolgozása, ami egy szegmentált, garantált és kiszámítható átfutási időt biztosít az ügyfeleknek. 6. cél: Egyéb célok között szerepel a központi ösztönzési rendszer összehangolása, a jelzáloghitel központi oktatás és vizsga rendszer megerősítése, innovatív online hitelezést elősegítő rendszerek kialakítása. A projekt célok egyszerre biztosítják a Bankot arról, hogy ne történhessen meg újra az, ami a gazdasági világválság alatt megtörtént Magyarországon. (A többi cél a dolgozatban van részletezve) 4.2. A projekt eszközei 1. Erős vezetői fókusz 2. Oktatási és vizsgáztatási rendszer 3. Mérési rendszer 4. Folyamatos és dokkumentált kommunkiáció 5. Stb Ezeket a pontokat természetesen a dolgozatomban részleteztem. A projekt elért eredményeit és relevanciáját azzal szemlltettem, hogy bemutattam a projekt előtti állapotot és a projekt alatti státuszát a bank jelzáloghitel termékének. A kiinduló állapot. A jelzáloghitel terméke a Banknak a projekt előtt gyakorlatilag nem létezett. A válság utáni időszakban teljesen fókuszt vesztett ez a fajta termék. Ezzel ellenben a dolgozat megírásáig elért állapot a következő volt a konkurens bankokhoz viszonyítva a 10 éves végig fix kamatozási terméken kerestűl bemutatva. Árazásban a mostani jelzáloghitel igencsak versenyképesnek mondható, a THM 4,70%-5,48%. Kiszolgálásban a Raiffeisen sokat fejlődött. Az ügyfeleket már minden fiókban MNB vizsgával rendelkező jelzálogszakértők tudnak kiszolgálni. Átfutási időben a Raiffeisen átlagosan 1,5 hónap alatt folyósít, a projekt előtti állapothoz képest ez 50%-os javulás és ez a projekt zárásáig még biztosan javulni fog. A konkurens bankok szintén 1,5 hónap körüli átfutási idővel van jelen a piacon egy-két kivételtől eltekintve. Végezetül összegeztem a dolgozatom tartalmát és levontam a következtetéseket. A dolgozatom megírásakor célként azt tűztem ki magam elé, hogy 1. bemutatom a jelzáloghitelezés alakulását a 2000-es évektől napjainkig és azokat a kritikus pontokat, amik idáig vezettek, ahol most is tartunk, 2. hogy bemutatom az ehhez kapcsolódó a projektet Ezt a két célt úgy érzem sikerült teljesítenem.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Főiskola
Kar
Tanszék
Pénzügy Intézeti Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | projektmunka |
---|---|
Kulcsszavak: | Jelzáloghitel, Projekt, Bank |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Mikó Levente |
Rekord készítés dátuma: | 2018. Máj. 16. 08:55 |
Utolsó módosítás: | 2018. Máj. 16. 08:55 |
Actions (login required)
Tétel nézet |