Miklós Boglárka (2015) A Vasi Aszfalt-Gép Kft. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének elemzése a beszámolók alapján. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.
Előnézet |
PDF
miklós_boglárka_2015jan.pdf Download (2MB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozatomban a Vasi Aszfalt – Gép Kft. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét elemeztem 2011-től 2013-ig terjedő időszakra. Ismereteimet számvitel szakirányú tanulmányaim során sajátítottam el. Számításaim során a mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet és a három év főkönyvi kivonat adatait használtam. Következtetéseimet ezekre, illetve a felhasznált szakirodalomra alapoztam. A cég kiemelten útépítéssel foglalkozik. A mai rohanó világban egyre fontosabb lett, hogy az emberek minél gyorsabban eljussanak A-ból B-be. Ebben nagy szerepet játszik az infrastruktúra. Fel kell hívnom a figyelmet rá, hogy a 2012-es év mélypont volt a vállalkozás számára, de a 2013-as gazdasági évben ismét emelkedtek a mutatók értékei. Elsőként a mérleget, azon belül is a vagyoni helyzetet elemeztem eszköz- és forrásállomány összetételének vizsgálatával. Mivel a társaság fő tevékenysége az útépítés, ezért nem meglepő, hogy a tárgyi eszközök nagysága a legnagyobb az eszköz oldalon, sőt a befektetett eszközökön belül is. A forgóeszközök között jelentős a követelések értéke, azon belül is a vevőkövetelések. A vevők forgási sebessége napokban mutatónak elég magasak az értékei, 50- illetve 70 nap. A vállalkozás 30 napos fizetési határidővel állítja ki számláit, de az ágazatra jellemző a határidőn túli fizetés. Ha a fizetési fegyelem javulna, akkor a vállalkozás is előbb jutna a pénzéhez. Forrás oldalon a kötelezettségek csökkenése a legszembetűnőbb, ami annak köszönhető, hogy a hosszú lejáratú kötelezettségek, vagyis a törlesztendő pénzügyi lízingek és kölcsönök összege csökkent. A tőkeszerkezeti mutatók értékéből kiderül, hogy a vállalkozás saját forrásból nem tudja a vagyonát gyarapítani. A saját tőkével szemben túl sok a kötelezettsége – főként a szállítókkal szemben. A vagyonfedezetségi mutatóknál a saját tőke nem nyújt elég fedezetet az eszközök állományára, mert jelentős a tárgyi eszköz beszerzés, valamint magas a vevőkövetelések értéke. Elemeztem a vállalkozás pénzügyi helyzetét is adósságszolgálatra és rövid távú likviditásra vonatkozó mutatókkal. Az adósságszolgálati mutatóknál látható, hogy a saját tőke sokszorosan fedezi a hosszú lejáratú kötelezettségeket. A vállalkozás I. osztályú adós, mert az adósságszolgálat fedezete mutató értéke mindhárom évben 140% felett volt. A likviditási mutatók értékeléséből kiderül, hogy a vállalkozásnak likviditási gondjai vannak. A rövid lejáratú kötelezettségek egyik évben sem fedezik a forgóeszközöket. A jövőben ezeknek a mutatóknak az értéke várhatóan javulni fog, mert a vállalkozás pénzügyi lízing kötelezettsége a futamidő előrehaladtával csökken. Második lépésben a jövedelmezőséget vizsgáltam az eredménykimutatás adatai alapján. Az árbevétel arányos,- tőkearányos,- és élőmunka-arányos jövedelmezőségi mutatók értéke 2011-ben és 2013-ban magasabb volt, mint 2012-ben. Az eszközarányos jövedelmezőségi mutatók is ugyanúgy alakultak, mint az előzőekben felsoroltak, azzal a különbséggel, hogy 2013-ban volt a legmagasabb az értékük. Vizsgálataim kiterjedtek a hatékonyság vizsgálatára is. Először kiszámítottam az értékesítés nettó árbevételét, a bruttó -, anyagmentes - ,nettó termelési- és hozzáadott értéket, melyek a hatékonyság képleteinek meghatározó szereplői. A termelési mutatók 2011-ről 2012-re csökkentek, majd 2013-ra ismét emelkedtek. A komplex hatékonysági mutató 2011-ben volt a legmagasabb, mert a nettó termelési érték és a lekötött eszközérték is ebben az évben volt legnagyobb. A parciális hatékonysági mutatóknál az egy főre jutó bruttó termelési érték mutató folyamatosan csökkent, mert a létszám nőtt, a bruttó termelési érték pedig csökkent. A többi általam számított mutató – bér,- tőke-, eszközhatékonyság - 2012-ben volt a legalacsonyabb. Egy példát is hoztam a hatékonyságra. A vállalkozás a 74. számú főutat szeretné felújítani, úgy, hogy csak a felső réteget kell lemarni, majd újraaszfaltozni és hengerezni. Ha maximális kapacitással számolunk - és a forgalmat egy másik útra terelik - a marással, aszfaltozással és hengerezéssel 63 nap alatt végezne. Mivel a forgalom nem állhat le azon az útszakaszon, egyszerre csak fél útpályán tudnak dolgozni, tehát kétszer annyi időbe telik a kivitelezés. Harmadik lépésben az eredmény alakulását vizsgáltam. 2012-re az összes eredménykategória – üzemi (üzleti) eredmény, pénzügyi műveletek eredménye, szokásos vállalkozási eredmény, rendkívüli eredmény, adózás előtti eredmény, adózott eredmény és mérleg szerinti eredmény – hetedére, ötödére és harmadára esett vissza. 2013-ra azonban újra emelkedtek, igaz nem érték el a 2011-es értékeket. A vállalkozás jövőbeni tervei között szerepel egy aszfaltkeverő üzem építése, amellyel új munkahelyeket kíván teremteni, és a működéshez szükséges gépparkot fejleszteni, bővíteni.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Főiskola
Kar
Tanszék
Közszolgálati Intézeti Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Konzulens(ek)
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | komplex gazdasági elemzés, vagyoni helyzet, likviditás - fizetőképesség, gazdaságosság - gazdasági hatékonyság, jövedelmezőség - jövedelmi helyzet, útépítés , Vas megye, Vasi Aszfalt-Gép Kft. (Petőmihályfa), Petőmihályfa (Vas) |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Góczán Judit |
| Rekord készítés dátuma: | 2015. Jan. 06. 09:48 |
| Utolsó módosítás: | 2015. Szep. 04. 11:55 |
| URI: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/1645 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |
