Jövőkép a magyar munkaerőpiac és a toborzás-kiválasztás alakulásáról

Bajza Vivien Csendike (2017) Jövőkép a magyar munkaerőpiac és a toborzás-kiválasztás alakulásáról. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Bajza Vivien Csendike-JBH5IM-Munkanapló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Bajza Vivien Csendike-JBH5IM-Nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (311kB)
	PDF Bajza Vivien Csendike-JBH5IM-Záródolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB)

Absztrakt (kivonat)

A szakmai gyakorlatomat a Pannon-Work munkaerőközvetítő cégnél töltöttem. A betanulási időszak alatt, még nem voltak nagyobb volumenű feladataim. A pozíció értelmezés, jelöltek keresése és adminisztráció viszont nagyon jó alapokat adott a később elvégzendő feladataimhoz. Az idő múlásával már felelősebb feladatokat kaptam, többek között hideghívások indítása, hirdetések feladása, jelöltek kezelése az önéletrajz alapján. Miután ebbe is szereztem gyakorlatot, már egy-egy rövid telefonos beszélgetés után a könnyebb pozícióknál eldönthettem egyedül, hogy melyik jelölt lehet megfelelő az adott pozícióra. Ezt követően interjút is szervezhettem és a legtöbb interjún igyekeztem részt venni. A gyakorlat végére a felelősségem annyiban nőtt meg, hogy már nehezebb pozíciókra is eldönthettem egy hosszabb telefonos interjú után, hogy kit hívok be interjúra. Önállóan projektet is csak a gyakorlatom végén vezethettem le, ügyfélkommunikációval együtt. Az interjúkat azonban ezekben az esetekben sem én vezettem. A szakmai gyakorlatom alatt találkoztam elsőnek a munkaerőhiánnyal, mint problémával. A témaválasztásom során is szerepet játszott ez a tény, illetve foglalkoztatott, hogy mi lesz a jövő a munkaerőpiacon. A záródolgozati témám első kiindulópontja a 2008-as válság, ami nagy változást hozott magával minden téren. A foglalkoztatás nagy mértékben csökkent, hiszen a gazdasági válság érintette a keresletet, a termelést, illetve a gyártást. A vállalatok nagy részének döntenie kellett, hogy hogyan reagál az adott helyzetre, sajnos a megoldást a munkaerő csökkentésében látták. A gyárak alkalmanként nem is működtek, így a munkavállalók egy részét elbocsájtották. A munkanélküliségi ráta megnőtt, a foglalkoztatási ráta csökkent. A munkaerőhiány azonban erre az időszakra nem volt jellemző. Azért is kezdtem innen a dolgozatomat, hogy viszonyítási alapul szolgáljon a jelenhez. A mai munkaerőpiacion elég elértő helyzetek uralkodnak. Ugyan eltelt 10 év, de egy újabb válságnak nézünk elébe. A mai munkaerőpiacot leginkább a munkaerőhiány jellemzi a 2008-as válsággal ellentétben: a munkanélküliségi ráta alacsony, míg a foglalkoztatottsági ráta magas. Ennek oka a fogyó népességszám és a magasabb iskolázottság. A vállalatoknak igénye van a szakképzett munkaerőre, melyet az adott 10 év hozott magával. A munkanélküliségi ráta alacsony mutatója is ennek köszönhető. Az Európai Unióban is előkelő helyet tudhat magáénak Magyarország a munkanélküliség tekintetében. A problémát az okozza, hogy elöregedő a társadalmunk és nem tudjuk pótolni a munkaerőpiacról kivonulókat. Több nyugdíjba vonulót tartunk számon, mint ahány pályakezdő fiatal kerül be a piacra. A kivándorlás is ront a problémán. A fiatalok már az előtt kimennek külföldre tanulni, mint ahogyan befejeznék tanulmányaikat. Esetenként már a tanulmányaikat sem itthon folytatják. Ennek legjelentősebb okai, az oktatás minősége a jövedelem különbségek. Külföldön az oktatás minősége és a jövedelmek is vonzóbbak, mint itthon. Biztosabbnak tűnő jövőképet nyújtanak, ami húzóerőként szolgál a fiataloknak. A statisztikai számok alapján úgy látom, hogy sokkal komolyabb kimenetele lehet a munkaerőhiánynak a nem is olyan távoli jövőben. A magyarországi oktatásnak elég mélyreható és gyökeres változtatást igényel. A jövedelmeknek is igazodnia kell az Európai uniós átlaghoz. A magyarországi munkavállaókat meg kell tartani és ha lehet haza csábítani a külföldi munkavállalókat. Az egyik megoldás a munkaerőhiányra a szakképzetlenek oktatása. Ezzel azokat a munkaerő tartalékinkat is bevonhatjuk, akik eddig nem voltak aktív tagjai a piacnak. Azonban ha ezek a változások nem következnek be elég gyorsan, akkor a nyugdíjas munkavállalókat is be kell vonni a munkaerőhiány pótlására, hiszen ők szakképzettek és aktivizálhatók. Kérdés, hogy ezt a korosztályt 40-45 évnyi munkavállalás után mennyire terhelhetjük. Hosszútávon a nyugdíjasok bevonása nem megoldás. A fiatal, frissen végzett pályakezdőkre kell építeni. A technikai fejlődés magával hozta a toborzás-kiválasztási technikák fejlődését is. Ennek főbb jellemzője a kreativitás. Nem szabnak határokat a toborzási technikáknak. A régi bevált módszerek ma már nem mindig eredményesek. A kiválasztási technikák is egyre inkább a technológiára épülnek és egyre kevésbé igénylik a személyes megjelenést. A jövő tehát sok érdekességet hozhat megával. Az előrejelzések, sajnos nem kecsegtetnek fényes jövővel. Drasztikus változásokat igényel a problémák megoldására. Reménykedem a pozitív végkimenetelbe.

Magyar cím

Jövőkép a magyar munkaerőpiac és a toborzás-kiválasztás alakulásáról

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Mű típusa:	projektmunka
Kulcsszavak:	Munkaerőpiac, jövőkép, Toborzás-kiválasztás
Felhasználói azonosító szám (ID):	Bajza Vivien Csendike
Rekord készítés dátuma:	2017. Dec. 15. 10:33
Utolsó módosítás:	2017. Dec. 15. 10:33

Actions (login required)

Tétel nézet