Egy Dunántúlon működő üzem termeléslogisztikai folyamatának fejlesztése egy új konstrukciójú gép bevezetésével

Hollósi Viktória (2017) Egy Dunántúlon működő üzem termeléslogisztikai folyamatának fejlesztése egy új konstrukciójú gép bevezetésével. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

PDF Hollósi Viktória.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2100. Download (3MB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom összegzésében szeretném ismertetni, miért választottam, az adott témát, továbbá hogyan jártam körül és próbáltam átadni az általam szerzett ismereteket. A témám kiválasztásában jelentős szerepet játszott, hogy mindig is érdekeltek a gépesítés lehetőségei. Esélyem nyílt egy olyan gép bevezetésének a megismerésére, aminek hatására a egy gyártási folyamat hatékonyabbá, stabilabbá válhatott. Fontosnak tartottam, hogy minden olvasó megértse az általam leírtakat, ezért mikor a dolgozatom elkezdtem megírni úgy gondoltam a fogalmak ismertetése az egyik alapköve, hogy teljes mértékben tudjam teljesíteni e célomat. A definíciókat a logisztika alapjaitól kezdtem az ellátási lánctól, a logisztikán keresztül a logisztikát érintő anyagáramlási folyamatokra is kitérve. Ezeken felül lefektettem egy mérőgép bevezetéséhez szükséges ismereti alapokat. Betekintést nyújtottam a vállalat múltjának megismerésébe, ahol külön kitértem az 1935-ben alapított Tokyo Denki Kagaku konszernre (TDK), majd a vele 2009-ben fúzióra lépő EPCOS Kft.-re. Az EPCOS Kft. gyártásának fontos mérföldköveit és a cég jelentős elismeréseit, díjait is láttattam. A vállalat környezeti politikáját fontosnak tartottam megemlíteni, mert ez későbbiekben, a dolgozatomban meg fog jelenni a vállalat által meghozott döntésben. Ezeket követően vázoltam a termékportfóliót, ahol minden egyes termék családra kitértem és ismertettem azoknak a felhasználási területeit.Miután már majdnem teljes képet adtam a témám kifejtéséhez a logisztikai team feladatai közül egyet kiemelve szemléltettem, hogyan zajlik egy megrendelés és a logisztikus, hogyan koordinálja a folyamatot. Itt kitértem még a raktározás logisztikára, ahol tisztáztam mi a különbség az alapanyag és a késztermék raktár között. Ezt követően a gyártásközi készleteket ismertettem. Mindezek után, hogy megalapoztam az olvasó ismereteit a témám megértéséhez elkezdtem bemutatni, azt a gyártási folyamatot, amelyben az új gép bevezetése megtörtént. Először láttattam a terméket és annak felépítésével kapcsolatban minden fontos adatot és paramétert, aminek a gyártása zajlik a gyártósoron. Körbe vezettem az olvasót és a gyártás minden folyamatáról teljes körű leírást adtam neki arról, hogy melyik gép milyen műveletet hajt végre és ez miben változtat a terméken. A gyártósor megismerése után a beüzemelési projektet vettem górcső alá. Ebben a pontban ismertetésre került maga a probléma részletes meghatározása. Mivel a szakdolgozatom egy új gép beüzemeléséről szól, így fontosnak tartottam megemlíteni, hogy a vállalat a problémát innovációval akarta végre hajtani mindenképpen, ezért az outsourcing (kiszervezés) szóba sem jöhetett. A gép beszerzésének célját az folyamat fejlesztésének feltételei határozták meg. A cél meghatározása után egy teamet állítottak össze, akiknek a feladata a beüzemelés végre hajtása volt. Olyan egyedi gépet kellett a vállalatnak építtetnie, ami egyszerre tudott méréses ellenőrzéseket és optikai ellenőrzéséket is végezni. Árajánlatokat kértek a gép megépítésére, illetve mindezeket kiértékelték. Fontos megemlíteni, hogy mindegyik ajánlat ugyanazon specifikációjú gépre vonatkozott. A legkedvezőbb árú ajánlat mellett döntöttek, illetve a használatba vehetőség sebessége is fontos volt. Előtérbe került a vállalat által meghatározott környezet politika, ami a gép energia felhasználásra vonatkozott. Miután az adott gép bevezetése mellett döntöttek elkezdték beszállító által összeállított teammel a végső technikai paraméterek meghatározását és a gépkialakítás véglegesítését. Ezt követően teszteket végeztek a gyártónál a Test plan alapján, majd az EPCOS telephelyén is tesztelések zajlottak, amit a gép átvétele követett. Az üzembe helyezést követő 6 hetes gyártás után vizsgálták, hogy teljesítette-e az elvártakat. Ishikawa-diagramon szemléltettem a mérőrendszer hibáinak lehetséges okait, majd az R&R tesztek két típusát mutattam be a bevezetett gépen illetve, annak MSA jelentésben lévő főbb pontok jelentését ismertettem. Lényegesnek tartottam a gép bevezetése során a „Dummy teszt” bemutatását, ami a gép preparált mintákkal való tesztelésével foglalkozik. A tesztek lefolyását követően következett az üzembe helyezés, amit az első sorozatgyártási minták kiértékelésével folytattak. A kiértékelések után a gép sorozatgyártási engedélyt kapott, amit a felszabadítási procedúra követett, majd a gép tényleges használatba vétele. A gép eredményességét nézve a vállalat további ugyanilyen gépek beszerzése mellett döntött. Ugyanebben a fejezetben vizsgáltam a mérőgép hatását a gyártásra és a környezetére is tekintve. Fejlesztési javaslatként további 2 gép beszerzése mellett érveltem, hogy ténylegesen elkezdjen csökkenni a puffer. Illetve, ha már nem lesznek feltorlódott gyártásközi készletek, akkor csak mérő vagy csak optikai feladatok elvégzése során szerzett adatokból lehet majd kiértékeléseket készíteni, megelőző folyamatok hibáiról.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Tanszék

MENEDZSMENT ÉS GAZDASÁGINFORMATIKAI INTÉZETI OSZTÁLY

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaság informatikus

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Logisztika , Fejlesztési tevékenység, gépesítés, innováció, termeléslogisztika, Folyamatfejlesztés, EPCOS Kft. (Szombathely)
Felhasználói azonosító szám (ID):	Szabó G. Tibor
Rekord készítés dátuma:	2017. Jún. 07. 16:51
Utolsó módosítás:	2017. Jún. 07. 16:51

Actions (login required)

Tétel nézet