Bagladi Marina (2017) Az új számviteli törvény hatása Letenye Város Önkormányzatának példáján keresztül. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.
Előnézet |
PDF
bagladi_marina_2017jún_publikus.pdf Download (1MB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
A felsőoktatási szakképzés utolsó féléve során egy záródolgozatot kellett megírni, melynek címe: Az új számviteli törvény hatása Letenye Város Önkormányzatának példáján keresztül. Szakmai gyakorlatomat a Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal pénzügy osztályán töltöttem. Záródolgozatom első részében az önkormányzatok általános beszámolási kötelezettségeit fejtem ki, majd rátérek az új számviteli törvény valamint a 4/2013. évi (I.11.) kormányrendelet változásaira. A törvény változásai után Letenye Város Önkormányzatának éves költségvetési beszámolóját vizsgálom 2014-2016 között. Legvégül bemutatom a fejlődési irányokat és az új irányelvet. Az államháztartásból való bevételek két részre bonthatók. Vannak a központi bevételek, illetve a saját bevételek. A központi bevételeket a költségvetési törvény 2. számú és 3. számú melléklete ír le. A saját bevételek azok a bevételek, amelyek az önkormányzat rendeltetésszerű működéséhez kapcsolódnak. Az államháztartás szerveinek költségvetésével és számvitelével foglalkozik a 4/2013. (I.11.) kormányrendelet. Nagy módosítások zajlódtak az elmúlt években, a számviteli törvényben és kormányrendeletben. A legfontosabb változás az államháztartás számvitelében, hogy a pénzforgalmi szemlélet mellett eredményszemléletet is meg kell jeleníteni. Az eredményszemlélet bevezetése miatt, létre kellett hozni egy informatikai rendszert, amit ASP-nek neveztek el. A számviteli törvény fontos módosítása, hogy a rendkívüli ráfordítások és bevételek tételeit az egyéb bevételek, a pénzügyi műveletek bevételei, az egyéb ráfordítások illetve a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell elszámolni. Letenye Város éves költségvetési beszámolója sok más mellett tartalmazza a költségvetési jelentést, a maradvány kimutatást, az adatszolgáltatást a személyi juttatások és a foglalkoztatottak; a választott tisztségviselők összetételét, a mérleget valamint az eredménykimutatást. A maradvány kimutatás évről évre folyamatos változási tendenciát mutat. 2014 és 2015 között csökkent, majd 2016-ban újra növekedett. A mérlegből látható, hogy az önkormányzat nem rendelkezik túl sok féle forgóeszközzel, csak vásárolt készletei vannak. A kötelezettségek elemzése során azt a következtetést tudtam le vonni, hogy 2014-től folyamatosan minden évben egyre kevesebb kötelezettséget vállal az önkormányzat. A követelések állandó változáson mentek át, van olyan időszak ahol növekedési ütem, van ahol csökkenési tendencia alakult ki. Az új irányelv miatt nem lehetséges a rendkívüli tételek elszámolása. Az új irányelv szabályai miatt módosult az eredménykimutatás mintapéldánya. A mérleg szerinti eredményt az adózott eredmény fogalma váltja fel. Az ASP szolgáltatásokat 2017. január elsejéig kellett bevezetni, azoknak az önkormányzatoknak, amelyek öt ezer fő alatti lakossággal rendelkeznek. Később csatlakoznak a többi nagyobb önkormányzatok is az ASP rendszerhez, így egységessé válik hazánkban az államháztartás szerveinek ügyviteli szoftvere.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Főiskola
Kar
Tanszék
Közszolgálati Intézeti Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
| Mű típusa: | záródolgozat |
|---|---|
| Kulcsszavak: | helyi önkormányzat , önkormányzat, számviteli törvény, beszámoló , költségvetési gazdálkodás, Letenye |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Szabó G. Tibor |
| Rekord készítés dátuma: | 2017. Jún. 07. 15:22 |
| Utolsó módosítás: | 2017. Jún. 07. 15:22 |
| URI: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/12572 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |
