Fiedler Dóra (2017) Mi lesz Majdan? A 2014-es ukrajnai Majdanon történt események politikatörténeti elemzése, nemzetközi jogi és biztonságpolitikai aspektusok kiegészítésével. Külkereskedelmi Kar.
PDF
Fiedler-Dóra-szakdolgozat-NT AN III. évf..pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB) |
Absztrakt (kivonat)
A témaválasztásom indoklása, hogy Ukrajna mind nemzetközi, mind politikai szempontból kiváló, jelenkori kutatási alany. Aktualitását a 2014-es viharos események adják. Magyarország szomszédjaként, földrajzi közelsége és pozitívnak nem mondható sajtóvisszhangja keltette fel az érdeklődésem. Úgy gondolom egy olyan „kis” ország is, mint Ukrajna, tanítani tud nekünk valami hasznosat. Szeretnék olyan átfogó következtetéseket levonni, ami segíthet megérteni a közelmúltban zajlott eseményeket és felhívja a figyelmet az elkerülhető problémákra. A 2014-es eseményeket, a maga komplexitásában szeretném, elemzi és felvázolni a jövőbeli kilátásokat, lehetőségeket. A kutatásom alapvetően három pilléren nyugszik: a jelenkori Ukrajna politikai történeti hátterének vizsgálatán, a helyzet nemzetközi jogi szempontból történő elemzésén és egyfajta biztonságpolitikai értekezésén, eltérő térségek nézőpontjából. Az első pilléremet, a politikatörténeti hátteret egy önálló táblázat alapján vizsgáltam. Ukrajna helyzetét a magyar és a csehszlovák forradalmak viszonylatában hasonlítottam össze. Különböző külső és belső szempontok alapján haladtam, az utolsó kettő jellemzőt mélyebb kutatásnak vetettem alá. A nemzetközi jog betartásáról kérdeztem hallgatókat kérdőíves formában, valamint a biztonságpolitika vizsgálását vegyes interjúk keretében valósítottam meg. Amiről a dolgozat terjedelmi keretei miatt végül nem írok, pedig véleményem szerint határozottan fontos szerepet játszik a témám vizsgálatánál, az a gazdaság, a média-hadviselés és az eltérő diplomáciai, tárgyalási sajátosságok. A kutatás több következtetésre is rávilágított. Ukrajna több szempont alapján külön utakon jár Nyugat és Kelet között. Egyfajta ”libikóka” játékot folytatott. Ukrajna egykor a harmadik atomhatalomként jelentős atomfegyverekkel rendelkezett. A Krím-félsziget elfoglalása kapcsán vált élessé a helyzet, ugyanis nyugati kérésre leszerelték az atomfegyvereiket, akkor elvárták volna a segítséget. Oroszország több ponton is megsértette a nemzetközi jogot, azonban ennek messzemenő következményei nem lettek. Ez a nemzetközi jog sajátos helyzetét is minősíti, mi szerint betartása minden állam érdeke, de a büntetés sokkal komolyabb és összetettebb feladat. Az ukránok többsége békében szeretne élni, valamint nem szeretne háborút folytatni, de tisztában vannak azzal is, ha valaki optimista, nem nyerheti meg a háborút. Véleményem szerint Ukrajna és talán a többi uniós ország számára is az lenne a megfelelő, ha politikailag és gazdaságilag erős államként csatlakozhatna az EU-hoz. Erre azonban még várni kell. A demokrácia elsajátítása és biztos gyakorlása, valamint a gazdasági függetlenség elérése évek multával valósulhat meg. Érdemes volt összehasonlítani 1956. magyar, 1968. csehszlovák és 2014. ukrajnai eseményeit, hiszen bár különböző korok sajátosságai mellett hasonló képet kaptunk az említett események jellemzőiről. Az áttekintek részek hasznosnak bizonyulnak minden olyan egyén számára akit érdekelhet egy olyan politikatörténeti összehasonlítás melyre még korábban nem került sor és amelyből kiderül, hogy Ukrajna esetében az újfajta világrend kialakulása nem von maga után markáns változást a Szovjetunió felbomlása előtti korokhoz képest. A nemzetközi jogi elemzés rámutat a téma ismertségére a hallgatók körében, ami rámutat a fiatalság nemzetközi eseményekhez való viszonyulására. A kutatásaim eredményei alátámasztják azt a feltevést, miszerint a hidegháború nem ért véget a bipoláris világrend felbomlásával. Valószínűsítem, hogy ez egy további korszaka, ahol további pólusok kialakulása mellett markánsan jelen van az USA és Oroszország szembenállása. Ez megnyilvánul a külpolitikai eseményekben, sőt egyes belpolitikai döntéseket is jelentősen befolyásol. A dolgozatomban Ukrajna kapcsán a 2014-es időszakban bekövetkezett válságos helyzetet, előidéző tényezőket, magát a Majdanon történteket és annak következményeit, valamint az ebből fakadó jelenkori problémákat mutattam be. A nemzetközi jog betartása minden állam számára elvárt és éppen ezért remélt egy másik állammal szemben. A nemzetközi jog elveinek és szabályainak megszegése, megsértése nem teljesen egyértelmű a megkérdezettek körében. Továbbá ennek a tudatosulása sem egyértelmű a nemzetközi tanulmányokat végzők körében. A biztonságpolitikai értekezést, szakemberek által adott válaszok alapján, interjúk készítésével tervezem vizsgálni, bemutatva ukrán, orosz és európai nézőpontból is. A biztonságpolitika modern formájának megjelenése további kérdéseket vet föl, de azt biztosan állíthatjuk, hogy az egyik legfontosabb tényező a vizsgált szempontok közül. Úgy érzem sikerült a kutatásom során az objektivitást megtartanom. A megállapításokat és a következtetéseket független kutatások eredményeiből vontam le. Előítéletektől mentesen és elfogultság nélkül vizsgáltam a kapott eredményeket, beleépítve a szakemberekkel készített interjúk információit is. Ezekből átfogó következtetéseket vontam le, ami segíthet megérteni a közelmúltban lezajlott eseményeket és felhívja a figyelmet a jövőben elkerülhető problémákra. A 2014-es eseményeket igyekeztem a maga komplexitásában elemezni. Tanulságként a jövőbeli kilátások kapcsán jegyezném meg, hogy az államok közötti kommunikáció, azaz a nemzetközi együttműködés mindannyiunk közös érdeke, ha el akarjuk kerülni egy harmadik világégés kirobbanását. Az egyéni államérdek agresszív érvényesítésével, kockáztathatjuk az emberiség jövőjét.
Magyar cím
Mi lesz Majdan? A 2014-es ukrajnai Majdanon történt események politikatörténeti elemzése, nemzetközi jogi és biztonságpolitikai aspektusok kiegészítésével
Intézmény
Budapesti Gazdasági Főiskola
Kar
Tanszék
Nemzetközi és Európa - tanulmányok Intézeti Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | Orosz-ukrán válság, Ukrajna, Európai Unió, Biztonságpolitika, Politikatörténet, Elemzés, Nemzetközi jog |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Hegedűsné Orbán Éva |
Rekord készítés dátuma: | 2017. Máj. 02. 14:58 |
Utolsó módosítás: | 2017. Okt. 05. 12:35 |
Actions (login required)
Tétel nézet |